Ma 2017. június (Szent Iván hava) 26. hétfő, emléknapja, , , napja van.


III. A Hungarista Mozgalom pártjai és azok működése

Szálasi a harmincas évek elején, amikor megfogalmazta a hungarista célkitűzéseket, a korabeli magyar politikai élet egyik pártját sem találta alkalmasnak a célok megvalósítására. A kormánypárt maga volt megtestesítője annak a politikának, amelynek javítását Szálasi kívánatosnak tartotta; a polgári ellenzék erőtlennek bizonyult a feladatok elvégzésére és tulajdonképpen csak egyetlen társadalmi réteg, a parasztság megszervezésén fáradozott (Független Kisgazda Párt); a baloldali ellenzék pedig egyrészt kompromittálta magát az 1919 évi kommunista hatalomátvételben, másrészt a kormánnyal még a húszas évek elején paktumot kötött, hogy a munkás- érdekképviseletek fejében hivatalos ellenzék legyen (Szociáldemokrata Párt).

Éppen ezért Szálasi önálló párt megalakításával kísérletezett. Pártjának megjelenése a hivatalos politika körében általános riadalmat keltett és olyan retorziókat vont maga után mindjárt a kezdet kezdetén, hogy indulása pillanatától fogva a hamis vádak pergőtűzében állott. E vádakat később sikerült állandósítani, így a Mozgalom pártjaira ma is nehezedő vádak forrása innen ered.

A kormánypárt radikálisnak ítélte, főleg szociális programja miatt, ezért a hatalom minden eszközével küzdött ellene. Következménye: többszörös kényszerű pártnév-csere, a kormánytól függő egész értelmiségnek a Pártba történő belépésétől kormányrendelettel való eltiltása; az ellenpropaganda lehetőségének mérhetetlen megnyitása; a vezetők üldözése és bebörtönzése; a legteljesebb elnyomatás. Ennek következtében mind belföldön, mind külföldön a Párt célkitűzéseit félreismerik.

Belföldön a polgári ellenzék a Párt szociális jellege, a munkásellenzék pedig nemzeti mivolta miatt szembe kerül a Párttal és helyesli a kormány intézkedéseket. Külföldi viszonylatban a kormánykörök sikeres propagandája révén a nyugati demokráciák előtt sikerül elhitetni, hogy a Mozgalom -amelynek egyes pártjai címükben a nemzeti és szocialista szavakat hordozták - a német nemzetiszocializmus pandantja; ugyanakkor viszont Németország a legkülönbözőbb kísérleteket tette Szálasi Mozgalmának szétrobbantására, mert a magyar nemzeti alapon álló és német igények előtt meg nem hajló szocialista mozgalom útjában állt a "nagy német eszmének".

A gátló körülmények ellenére Szálasi Pártja a népi tömegek körében jelentős sikereket aratott és az 1939 évi választáson a legnagyobb ellenzéki párttá növekedett annak ellenére, hogy a választási küzdelemben minden lehetőség nélkül indult. Ettől kezdve a kormánypárt mellett az ország belpolitikájának második legfontosabb tényezője lett s mint ilyen, parlamentáris úton igyekezett a belpolitikailag szociális, külpolitikailag antibolsevista célkitűzéseit diadalra vinni. Munkájában továbbra is gátolta a kormány további elnyomása, valamint a háború miatt magára kényszerített önfegyelem.