Ma 2017. augusztus (Kisasszony hava) 19. szombat, emléknapja, , , napja van.


II. A Hungarizmus célkitűzéseinek lényege

Szálasi Ferenc "Út és Cél" című alapvető munkájában leszögezi, hogy az ő ideológiai tanítása "nem hitlerizmus, nem fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus". Lényege a Pax Hungarica, amely a Kárpát-medencén belül a vezető magyar nép és a vele együttélő népcsoportok között helyreállítandó békét jelenti, ezen túlmenően pedig a Nemzet kebelében élő összes dolgozó rétegek munkabékéje lesz az alapja.

Ez a munkabéke fogja megbonthatatlan népi egységbe a nemzettartó parasztot, a nemzetépítő munkást, a nemzetvezető értelmiséget, a nemzetvédő katonát és a Nemzet halhatatlanságának zálogát, a nőt és az ifjúságot.

A Hungarizmus ezenkívül megteremti:
1. a gazdasági békét, amely a munka és a termelés eredményeinek hasznát arányosan osztja meg, hogy megszüntesse a munkásság reménytelen nyomorát;
2. a társadalmi békét, amely nem ismer kiváltságolt, a társadalomban egymás fölé- és alárendelt osztályokat, - hanem csupán hivatás és rendeltetés szempontjából különböző, egymásnak mellérendelt, egyenlő jogú néprétegeket.
3. a politikai békét, amelyben nem önző pártérdekek vezetik az országot, hanem az irányító vezérgondolat: a Nemzet boldogulásának biztosítása a többi európai nép közösségében.

A Hungarizmus leglényegesebb célja azonban a nemzetiségi béke megteremtése volt. Szálasi előtt mindenkor az évezredes hagyományokkal rendelkező történelmi Magyarország képe lebegett a maga különböző nép személyiségeivel és megbonthatatlan, tökéletes geopolitikai, geográfiai és gazdasági egységével. A történelmi Magyarország területén több népszemélyiség élt, amely hosszú századokon át békés együttműködésben tette Közép-Európa egyik vezető hatalmává a Kárpátok övezte Duna-medencében élő politikai Nemzetet.

Szálasi Hungarizmusa legalább eszmei vonatkozásban akarta helyreállítani a Kárpát-medence népei között ezt az egységet és együttműködésre alkalmas összhangot. Ezért ideológiájának sarktétele a népek békéje volt -népek békéje a Kárpát-medencében: a Pax Hungarica. A Hungarizmus tehát a történelmi Magyarország hagyományai és sok évszázados tapasztalatai alapján, a különféle népek együttműködésének feltételeit keresi, elsősorban a Kárpát-medencében, ezenkívül azonban nagyobb területek belső problémájaként is.

Eszerint Európa már nemcsak földrajzi fogalom, hanem a benne élő népek és nemzetek sorsazonosságának felismeréséből kialakuló élet-és társközösség, másképpen csupa nemzetiségből álló politikai, gazdasági és társadalmi nagytér, amelynek legnagyobb problémája éppen ezért a nemzetiségi kérdés lesz. E probléma megoldása csak az érdekelt nemzetek együttes akaratából oldható meg. Az együttműködés alapja jogok és kötelességek kölcsönös tisztelete, az egyenrangúság elismerése. A Hungarizmusból így alkotta meg Szálasi a konnacionalizmust, amely Európa népi töredékcsoportjait integrálódási folyamat révén nagyobb és ésszerűbb - gazdasági szempontból indokolt - egységekbe kívánta tömöríteni.

Itt kívánunk rámutatni arra is, hogy a Hungarizmus merőben különbözött a német nemzetiszocializmustól, annak eszmei térhódításáért tehát nem szállt síkra. Kétségtelen és ma is vállalt tény, hogy Mozgalmunk a német nemzetiszocialista rendszer számos gazdasági jellegű elgondolását és végrehajtott akcióját helyesnek és hasznosnak ítélte és e tekintetben nem vonakodott programjába belevenni olyan dolgokat, amelyek már Németországban beváltak és amiknek pusztán gazdasági jellegű értékén kívül politikai vagy ideológiai vonatkozása nem volt.

Ideológiai vonatkozásban azonban a Hungarizmus lényegbevágóan más, mint a német nemzetiszocializmus. Ez utóbbi tanításának leglényegesebb tétele az "egy faj - egy állam", valamint a "Blut und Boden" gondolata és olyan nemzet testére szabták, amelynek lakossága egyetlen fajhoz tartozik - a Hungarizmus pedig a különféle népcsoportokból összerakódó állam vezetési elveit rakja le. Ennek következtében - szemben a német ideológiával - nemzet- és államalkotó életalapoknak nem a fajközösséget hirdeti meg, hanem a közös történelmi múlton alapuló sorsközösséget.

Szálasi célkitűzései tehát nem idegen hatásra születtek, hanem a magyar adottságoknak és szükségleteknek megfelelően. Az ideológiai elvekhez simuló gyakorlati politikájában pedig a Nemzet ezeréves hivatásának alap feltételeit munkálta.