Ma 2017. augusztus (Kisasszony hava) 19. szombat, emléknapja, , , napja van.


A népszavazás és választás konkrét terve

XI. Fejezet.

A Magyar Állam területén minden jogforrás alapja a nemzet által népszavazással szentesített alkotmány.

1. A népszavazás a nemzet akaratmegnyilvánulása megszervezésére és vezetésére vonatkozóan.

2. Népszavazás tárgyát kell képezze:

a) az alkotmánytörvény;

b) az alkotmánytörvény módosításai;

c) az államforma;

d) az államfő személye;

e) a vezetőpolitikus személye;

f) az állami főhatalom egyes tényezői között felmerülő, az alkotmánytörvényre vagy az állam vezetésére kiható ellentétek eldöntése;

g) mindazok az ügyek, melyeknek eldöntését az állami főhatalom egyes tényezői a nemzetre bíznak;

h) olyan nemzetközi szerződések elfogadása, melyek az ország és nemzet további életére döntő befolyással bírnak.

3. Népszavazást kérhet:

a) a vezetőpolitikus;

b) a törvényhozó testület ¾ szótöbbséggel;

c) az alkotmánybíróság a törvényhozó testület abszolút szótöbbségével;

d) a nemzet maga, amennyiben a szavazásra jogosullak kétharmad része a népszavazás elrendelését kéri.

4. A választás a törvényhozó testület pártjait és taglétszámát állapítja meg. Az alkotmánytörvény szabatosan határozza meg, mely pártokat ismer el a nemzet törvényes pártoknak.

5. Mind a népszavazás, mind a választás végrehajtási részében teljesen független a kormánytól és befolyásától.

a) A vezetőpolitikus szabja meg az alkotmánytörvényben lefektetett törvények alapján megtartásuk szükségességét és időpontjukat.

b) Mindkettőt az alkotmánybíróság hajtja végre.

XII. Fejezet.

A választások végrehajtására az alkotmánybíróság rendelkezésére állanak a választás szükségének kimondásától kezdve az államhatalom összes szervei, amelyekkel a választásokkal kapcsolatos összes ügyekben a választások teljes befejeztéig közvetlenül rendelkezik. Az államhatalomnak a választások végrehajtásába beleszólása semmi körülmények között nem lehet.

1. A választások végrehajtása:

a) általános és titkos választójog alapján mindazok számára, akik írni és olvasni tudnak. Elv: minden adófizető polgár, aki 24-ik életévét betöltötte és mindazok a polgárok, akik az állam védelme szempontjából tekintetbe jönnek, nemre való tekintet nélkül: választók. A nők közül elsősorban: minden anya, akinek gyermekei az állam védelme szempontjából tekintetbe jöhetnek és minden tisztességes önálló keresettel rendelkező nő.

b) Azok, akik írni, olvasni nem tudnak, az alkotmánybíróság tagjai előtt adják le szavazatukat.

c) Azok az állampolgárok, akik hibájukból választói jogukkal nem élnek, polgári és szabadságjogukat meghatározott időre elvesztik.

d) Lajstromos szavazás az ország egész területén. Azok a pártok indulhatnak, amelyek legalább 30.000 választásra jogosult és kötelezett polgár ajánlását fel tudják mutatni.

Az ajánlásokat nem a pártok gyűjtik, hanem az alkotmánybíróságnak az illető szavazókerületbe küldött bírótagjai előtt kell minden szavazásra jogosult és kötelezett állampolgárnak megjelennie és az ő kezébe ajánlási ívét az "ajánlási szavazás" alkalmával leadnia. Ennélfogva az ajánlási szavazás is titkos.

e) Az alkotmánybíróság megállapítja a befutott szavazatokból, hogy a 30.000-es kulcsszám alapján a törvényhozó testületnek hány tagja lehet és a taglétszám hogyan oszlik meg az egyes pártokra. A törvényhozó testület taglétszáma tehát a választásokon résztvevők számától függ, változó.

f) Töredékképviseletet kapnak a töredékszám nagyságának sorrendjében azok a pártok, akik a 30.000-es kulcsszám alapján kapott taglétszámon kívül a legmagasabb töredéket fel tudják mutatni.

Példa:

1. Választásra jogosultak és kötelezettek száma: 4,328.564.

2. Tényleg választott: 4,083.699.

3. Törvényhozó testület taglétszáma: 4,083.699 : 30.000 = 136 tag. Töredék 3699; nem jön tekintetbe, csak abban az esetben, ha a töredék 15.000 vagy ezen felül, akkor eggyel több.

4. Indult hat párt és kapott szavazatot:

A-párt 2,500.699

B-párt 483.000

C-párt 100.000

D-párt 45.545

E-párt 24.455

F-párt 930.000

Összesen 4,083.699

5. A hat párt taglétszáma a töredékekkel a 30.000-es kulcsszám alapján a következőképen oszlik meg:

A-párt 83 tag és 10.699 töredék

B-párt 16 tag és 3.000 töredék

C-párt 3 tag és 10.000 töredék

D-párt 1 tag és 15.545 töredék

E-párt 0 tag és 24.455 töredék

F-párt 31 tag és 0 töredék

Összesen 134 tag.

6. Van 136 taghely. A két fennmaradó tagot a legmagasabb töredékszámmal rendelkező D- és A-párt kapja, tehát a D-párt 2, az A-párt 84 tagot fog végeredményben a törvényhozó testületbe küldeni. Az E-párt kiesik, mert nincsen olyan tagja, akit a 30.000-es kulcsszám alapján választottak meg.

g) Megválaszthatok: elvileg mindazok, akik polgári és szabadságjogaikat gyakorolhatják és állampolgárok. A kormány részéről nincs és nem lehet hivatalos jelölt vagy hivatalos lista.

h) A megválasztott képviselő pártállását nem változtathatja meg. Bármikor kiléphet a pártból, ez azonban maga után vonja automatikusan a képviselői meghatalmazásról való lemondását is. Helye az új általános választások kiírásáig nem tölthető be.

i) A választásokat megelőző három héten keresztül a gyűlési szabadságot választási propaganda szempontjából korlátozni nem szabad. Amennyiben korlátozás fennállana, erre az időre fel kell függeszteni. A választást megelőző napon és a választások napjain gyűlés- és propagandatilalom.

j) A választásokat az egész országban egyszerre és olyképpen kell végrehajtani, hogy minden választó választói kötelezettségének eleget tehessen.

k) A választást végrehajtásában teljesen decentralizálni kell a városokra, községekre és falvakra. Választókerületek: a közigazgatási és gazdasági kerületek.

l) A választók megnyerésére állam-, köz- vagy magánpénztárakból kifizetések nem eszközölhetők.

m) A választásokkal kapcsolatos bármilyen visszaélések büntettek - a szabad akarat megnyilvánulása ellen elkövetett bűntett -, melyeket legalább egy évi börtönnel, a politikai és szabadságjogoknak a következő általános választásokig való felfüggesztésével kell büntetni.

n) Választójoga nincsen: szabadságvesztésre ítélteknek; politikai joguk gyakorlásától megfosztottaknak; gyámság alatt levőknek; akik nincsenek szellemi ítélőképességük birtokában és mindazoknak, akikről a törvény mint választókról nem emlékszik meg. Ezek meg nem választhatók.

2. A választásokat ellenőrzik:

a) Alkotmánybíróság.

b) A sajtó, mely a választások idejére a választásokkal kapcsolatos kérdésekben mentelmi jogot élvez, igazolvánnyal ellátott, felelősségre vonható közegeit a választások ellenőrzésére bárhová kiküldheti.

c) A választáson induló pártok bizalmi emberei, akik az alkotmánybíróság részéről igazolványt kapnak és a választás idejére mentelmi jogot élveznek.

d) A kormány bizalmi emberei ugyanúgy, mint a pártok bizalmi emberei.

e) A választások menetébe való közbelépési joga a törvényszabta kereteken belül egyedül az alkotmánybírónak van, aki a választási biztos tisztségét viseli.

3. A megválasztás négy évre szól. A mandátumot a törvényhozó testület önmaga elhatározásából nem hosszabbíthatta meg. Négy év után okvetlenül új és általános választósokat kell kiírni. Egyedüli kivétel: az országot általánosságban fenyegető veszély, amikor az állam vezető politikusát az alkotmányba felveendő felhatalmazási törvény alapján kivételes hatalommal és törvényerővel bíró intézkedési joggal ruházza fel az ország.

4. Az alkotmánybíróság vizsgálja felül a választások után a pártok részéről ajánlott képviselők mandátumát. Elvetheti azokat, akik a fennálló törvények alapján nem viselhetnek képviselőséget. Ezek helyébe azonban állíthat a párt új képviselőt.

Ezzel meg is szűnik az alkotmánybíróság választási működése. A továbbiakban a népakarat és az alkotmánybíróság részéről szentesített törvényhozó testület intézi az ügyeket. A választásokkal kapcsolatos ügyek azonban továbbra is az alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, a törvények alapján történő legteljesebb elintézés jogával.

XIII. Fejezet.

1. A pártpolitikától való mentesítés céljából és azért, hogy az államhatalom legfontosabb elemei tisztán és egyedül csak a közérdek szempontjából fejthessék ki az államhatalom keretein belül adódó legsúlyosabb és felelősséggel leginkább terhelt munkájukat, választói joggal nem rendelkeznek addig az időpontig, ameddig ténylegesen szolgálnak:

a) Az alkotmánybíróság bírótagjai.

b) A hadsereg tényleges és hivatásos tagjai.

c) Az egyes vallásfelekezetek tényleges és hivatásos tagjai (felszentelt papok, lelkészek, rabbik, stb.).

d) Az államvezérkar tagjai.

2. Az előző pontban felsoroltak közül az alkotmánybíróság és a hadsereg tényleges és hivatásos valamint az államvezérkar tagjai azonban megválaszthatok. Megválnak állami szolgálatukból abban a pillanatban, amikor valamely párt listáján hivatalosan szerepelnek, azaz, amikor az alkotmánybíróság a listát elismerte és a párt tényleg résztvesz a választásokon. Állami rendszerű fizetésük megszűnik, amint képviselői tiszteletdíjban részesülnek.

a) Abban az esetben, ha a felsoroltak közül megválasztott képviselő mandátumáról lemond és kiválik a képviselőtestületből és a pártból, újra visszatérhet abba az állami beosztásába, amelyből megválasztásakor kivált, a képviselősége alatt eltöltött idő állami szolgálati idejébe számít. Képviselősége alatt volt hivatalára befolyást nem gyakorolhat.

b) Állami tisztviselő képviselősége alatt állami szolgálatban levő évfolyamtársaival együtt az állami előléptetési pragmatika szerint, de anyagi javadalmazás nélkül, előlép a következő magasabb rendfokozatnál (fizetési fokozatnál) megkövetelt beigazolás szükségessége nélkül.

XIV. Fejezet.

Népszavazás elrendelése a XI. Fejezet idevonatkozó pontjai alapján, végrehajtása a XII. Fejezet szellemében.

Az egyes szavazókerületeket a közigazgatási és gazdasági kerületek képezik. A kiértékelt szavazás eredményeit az alkotmánybíró mint szavazati biztos közvetlenül az alkotmánybíróság központjának továbbítja, aki az eredményről először a vezetőpolitikust értesíti.

1. A népszavazás előtt minden párt, vezére - de csak ő - egyszer rádión szózatot intézhet a nemzethez, melyben - a teljes szólásszabadság mellett - álláspontját indokolja és köteles konkrét ellenjavaslatát vagy a kormány melletti kitartásának indítékait kifejteni. A rádiószózatokat minden újságnak, pártállásra való tekintet nélkül, teljtartalmúan közölnie kell.

2. Sorrend a rádiószózat megtartásánál: kezdi a legkisebb taglétszámmal rendelkező párt, folytatja a következő erősebb. A legerősebb párt után a vezetőpolitikus tartja a kormány nevében beszédét az utolsó szó jogán. A beszédeket az alkotmánybíróságnak az időpont szempontjából olyképpen kell beállítania, hogy a vezetőpolitikus beszéde a népszavazás előtti napon hangozzék el. Másvalaki ezen a napon rádión, politikai célzattal nem beszélhet.

3. A népszavazás kötelező, általános és titkos, és joguk ehhez mindazoknak van, akik a választójoggal fel vannak ruházva (XII. Fejezet 1. a) és b) pontok).

XV. Fejezet.

Az átállítás három esztendejében az állam vezetőpolitikusa a következő választásokat és népszavazásokat köteles végrehajtani:

1. Az átállítás első évében a XII. Fejezet értelmében meg kell választani a törvényhozó testületet. A felhatalmazási törvény rendeleti úton életbe lép.

2. Az átállítás harmadik évének végén:

a) Az átállítás alatt alkotott új alkotmány törvény népszavazás útján való szentesítése.

b) A vezetőpolitikus megválasztása népszavazás útján.

3. Az átállítást követő első év elején:

a) Az államforma választása népszavazás útján.

b) Az államfő választása népszavazás útján.

c) A trianoni békeszerződés módosítására irányuló kormányjavaslat elfogadása és szentesítése népszavazás útján.

d) Népszavazás arra vonatkozóan, hogy az 1919 október 1. óta elmúlt években történt szociális és az állam- és közerkölcsiséget durván sértő bajok miatt az állam vonja-e felelősségre a volt kormányokat és képviselőtestületek (nemzetgyűlés) tagjait, avagy felelősségre vonásukat nem kívánja a nemzet.