Ma 2017. december (karácsony hava) 14. csütörtök, Keresztes Szent János emléknapja, Szilárda, Szilárd napja van.


A külfölddel kapcsolatos gazdasági életünk átállítása.

I. Fejezet.

Külföldi adósságaink két nagy főcsoportra oszthatók: az egyikbe tartoznak azok a kölcsönök, melyeket Nagy-Magyarország a békeévekben, tehát 1914 előtt vett fel, a másikba azok a pénzügyi kötelezettségek, melyeket egyrészt a világháborút követő békeszerződések kényszerítettek Csonka-Magyarországra, másrészt a világháború utáni kormányaink hárítottak országunkra. Ez utóbbi főcsoportban vannak hosszú- és rövid-lejáratú (politikai) kölcsönök, melyeket vagy az állam vagy pedig a magánélet egyes érdekeltségei hasznosítottak. Ezeknek a terheknek végleges felszámolására a következő terv szolgáljon:

1. Csonka-Magyarország megtagadja, az 1914 év előtt felvett összes kölcsönök még hátralevő részleteinek visszafizetését azon az alapon, hogy vis major elé állítva, a bekövetkezett események miatt nem vállalja azokat a terheket, melyeket mint Nagy-Magyarország vállalt.

2. Csonka-Magyarország megtagadja a békeszerződésekből folyó mindennemű pénzügyi és anyagi kötelezettség teljesítését, mert nem Csonka-Magyarország vesztette el a háborút, hanem a volt Monarchia, amelyik megszűnt és jogutódja nemcsak Csonka-Magyarország, hanem az összes utódallamok.

3. Csonka-Magyarország a világháború után felvett kölcsönök további részleteinek fizetését tíz évre beszűnteti, a kérdést ez alatt az idő alatt a következőképen hajlandó rendezni:

a) Az összes felvett kölcsönöket az állam magára vállalja.

b) A magánérdekeltségek a felvett külföldi kölcsöneik kamatait, melyeket az állam egyoldalúan 3%-ban állapít meg, az állam pénztárába fizetik.

c) Az állam tárgyalásait a külföldi hitelezőkkel az átállítás harmadik esztendejében a következő alapokon kezdi meg: a felvett kölcsönök tökéit az állam 20% erejéig visszafizeti, 2% kamattal legfeljebb 20 millió pengő részletekben, az elmúlt tíz évre kamatokat nem fizet. A visszafizetés nagysága azonban függ az állam mindenkori gazdasági helyzetétől is, különösen az állam mindenkori külföldi kereskedelmének hozamától, melynek tiszta hasznát a visszafizetésre kerülő évi részlet legfeljebb 50% erejéig terhelhet.

d) Amennyiben a külföldi hitelezők az állam részéről elfogadásra ajánlott kiegyezési megoldást visszautasítják, az állam mindenféle más visszafizetési ajánlatot visszautasít, ajánlott részleteit pedig vagy befizeti a Nemzetközi Fizetések Bankjába letétként a külföldi hitelezők javára, vagy a visszafizetést teljes egészében beszünteti.

e) A visszafizetés az állam törvényes fizetőeszközeivel történik.

II. Fejezet.

Az állam külföldi kereskedelmét államosítja, a hasznot megosztja: 50% a termelőszövetkezeté, 50% az államé, mely összegből az állam legfeljebb 2%-ot fizethet az állam részéről beállított közvetítő kereskedelemnek. (Részletek: VI.-X. Fej.)

III. Fejezet.

Az állam az összes külföldi kereskedelmi szerződéseit felülvizsgálja, még pedig a következő szempontok figyelembevételével:

1. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy belgazdálkodásukat az országban ténylegesen fennálló erőforrás adottságok alapján építik fel, mesterséges termelési ágak létesítéséről lemondanak. Alap a megítélésre az 1921-es év.

2. A szerződő felek leépítik az összes mesterségesen felfújt vagy az egészségtelen önellátó gazdálkodás (autarkia) alapján kitermelt termelési ágakat. Alap az 1921-ben ténylegesen megvolt termelési rendszer.

3. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy gazdasági kérdésekben felmerülő vitás esetekben nem mondják fel a fennálló kereskedelmi szerződéseket, ebből kifolyóan mindennemű és fajtájú gazdasági és vámháborút kerülnek. A vitás kérdések letárgyalásáig a kereskedelmi szerződésekben biztosított jogok csorbítatlanul és csonkítatlanul megmaradnak.

4. A szerződő felek a kereskedelmi szerződések megkötése előtt megállapodnak egy Nemzetközi Gazdasági Döntőbíráskodási eljárásban és az ehhez szükséges szerv felállításában. A döntések a két szerződő félre egyaránt és fenntartások nélkül kötelező erővel bírnak. A gazdasági döntőbíróságnak döntéseit egy héten belül kell hoznia.

5. A külfölddel kapcsolatos vámtételek a megélhetést biztosító elsőrangú közszükségleti cikkeknél, valamint az ipart, vagy mezőgazdaságot fejleszteni képes anyagoknál nem lehetnek nagyobbak, mint a kiviteli ország belnagykereskedői árak 10%-a. Kulturális célokat szolgáló cikkeknél ugyanilyen magas vámtétel szerepeljen. Fényűzési cikkeknél - egészségügyi cikkek ebben a kategóriában nem szerepelhetnek - a vámtétel kölcsönös megállapodás alapján. Ennél mérvadó legyen az az elgondolás, hogy a behozott fényűzési cikkeket ne a vámtétel, hanem a belföldi adó emelésével sújtsuk.

6. A külföldi kereskedelem pénzügyi lebonyolítására az illető ország fizetési eszköze szolgál. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy az ilyképpen magánkezekbe kerülő külföldi fizetési eszközt az adóalany adójának törlesztésére is fordíthassa.

7. A kereskedelmi szerződésekben a kivihető (behozható) cikkek mennyiségére vonatkozóan a szerződő felek abból az elvből induljanak ki, hogy minden ország annyit hozhat be (vihet ki), amennyit kereskedelme és belfogyasztása megkíván és felvehet.

8. Csonka-Magyarország elsősorban azokkal az államokkal kössön kereskedelmi szerződéseket, amelyek gazdasági életét kiegészítik, tehát Németország és Ausztria.

9. A kereskedelmi szerződéseket legalább 10 évre kell meg kötni, legalább egy éves felmondással, mely - bármikor is történjék, - kezdődik az illető állam következő költségvetési évével. A felmondási idő teljes lejártáig a megkötött kereskedelmi szerződés határozmányai maradnak érvényben. A szerződéseket, kicserélés után, két-két példányban meg kell küldeni a választott Nemzetközi Gazdasági Döntőbíróságnak.

10. A kereskedelmi szerződések meghosszabítása ugyancsak 10 évre szóljon. A szerződést azonban 2 évvel tényleges lejárása előtt kell meghosszabítani.

11. A szerződő felek kötelezik egymást, hogy a szerződő felek állami főhatalmának tudta és beleegyezése nélkül a szerződő fél országába menekülő vagyont sikkasztott és lopott vagyonnak kell tekinteniök, mely kiadatás és zárolás tárgyát képezi a szerződő felek megkeresése alapján. A vagyonmenekülést a vagyonmenekülést bejelentő szerződő fél állapítja meg vagy pedig az a szerződő fél, akinek területéről a vagyonmenekülés történt. Ezek az esetek gazdasági döntőbíráskodási eljárást nem vonhatnak maguk után. Vagyonuk után menekült személyek mindenkor kiadatás tárgyát képezik.

IV. Fejezet.

Elv: azokban az államokban állítsunk fel külföldi képviseletet, amelyek közvetlenül érintik országunk politikai és gazdasági életét. Ezeket az államokat három csoportba kell osztanunk: az első csoportba tartozzanak azok az országok, amelyek politikailag és gazdaságilag kapcsolódnak érdekeinkbe; a másodikba azok, amelyek csak politikailag, a harmadikba viszont azok tartoznak, amelyek csak gazdaságilag érintik országunk egész állami életét. Az átállítás első évében országunk a következő képviseleteket állítja be nemzetközi vonatkozásaiba:

1. Politikai és gazdasági képviseletek: Németországban (egyúttal Ausztria számára is); Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában (egyúttal az egész Balkán számára is, Albánia kivételével) és Olaszországban (egyúttal Albánia számára is).

2. Politikai képviselet: a Nemzetek Szövetségének mindenkori székhelyén. A képviselet vezetője egy személyben Csonka-Magyarországot érintő minden kérdésben az ország fődelegátusa, akinek a kérdés minőségének megfelelően időnként és szükség szerint szakemberek állanak rendelkezésre.

3. Gazdasági képviseletek: Lengyelországban (egyúttal a Balti Államok számára is); Törökországban; Franciaországban (egyúttal Belgium, Spanyolország számára is); Angliában (egyúttal Írország és Hollandia számára is).

V. Fejezet.

A külföld beavatkozását az állam belső életébe, az államhatalom megszervezésébe, a gazdasági elveknek a gyakorlati életbe való átültetésének, kérdésébe az államhatalom visszautasítja. Szigorúan az állam polgárainak megélhetése és boldogulási lehetősége, a nemzet akarata szab irányt és adja meg a kitűzendő feladatok és a tanúsítandó magatartás alapjait az államhatalom számára.

Csonka-Magyarország államhatalma a külfölddel szemben arra az erkölcsi alapra helyezkedik, hogy adják és hagyják meg a magyarnak, ami a magyaré, hogy a magyar nemzet is megadhassa az emberiségnek, ami az emberiségé.