Ma 2017. augusztus (Kisasszony hava) 19. szombat, emléknapja, , , napja van.


Előszó

A tudományok a már lezajlott eseményeket, az ezekből törvényszerűen adódó tényeket rögzítik és értékelik ki.Ennélfogva bizonyos mértékből és szükségszerűen az események mögött maradnak. Ebből következik azonban az is, hogy a közoktatásügy, mely a tudományoknak az államnak megfelelő alakban, való továbbadását célozza, visszamaradt a jelenleg már felismert, de tudományos alapokon még nem rendszerezett kulturális, szociális és gazdasági fejlődés irányaival szemben. Azokat az alapokat tanítja, amelyeket a világháború előtti tudományos világ hordott össze a világháborút megelőző világfelfogás és ennek konkrét tudományos kiértékeléseképpen. Nagyon kicsi, csekély és sekély a megértés az új fejlődési irányokkal szemben mind a nép, mind az intelligencia részéről, melyen csodálkoznunk egyáltalában nem lehet, hiszen hiányzanak a meggyőződésen alapuló megértéshez szükséges tudományos és törvényekbe foglalt és elfogadott alapok.

A világháború azonban gyökeres változásokat idézett elő, teljesen megváltoztatta a kiindulási alapokat, különösen az állam, az államhatalom és a nép kölcsönviszonyában. Erre vonatkozóan azonban még nincsenek kiforrott nézetek, tudományos megalapozottsággal rendelkező leszűrődések. Tehát kísérletezések folynak. A 20. század világháború utáni évtizedeit teljes joggal az emberiség nagy kísérletezési időszakának tekinthetjük, amelyben vagy az intelligencia - evolúció - vagy a tömeg - revolúció - viszi a vezérszerepet.

A kísérletezések tényeként leszögezhetjük az elkövetkezendő fejlődési fokozat két fontos, előttünk kibontakozó törvényszerűségét:

- először: az államhatalom erősebb, céltudatos és tervszerű belenyúlása az államot alkotó elemek egymás közötti és az államhatalomhoz való viszonyába; - másodszor: a nép tudata, hogy minden hatalom tőle ered és hozzá tér vissza; a nép céltudatosabb akaratmegnyilvánulás utáni törekvése, tehát a formai, közvetett és passzív szerepe - választójog - helyett a lényeges, cselekvő és közvetlen szerepet - népszavazás - követeli. A tömeg mint gondolkodó egység tör utat magának.

Ez a két elvitathatatlan törvényszerűség kell legyen a tengelye a korszerű államszervezésnek. Az elsőből a közérdeknek a magánérdek elé való sorolása, a másikból a nép cselekvő, tudatossá vált mindenhatósága, tehát a közérdek mindenhatósága következik.

A két törvényszerűség végső kiértékelésében a következőket mondja: az államhatalom legfontosabb tényezője ne kérdezze a néptől, hogy a nép mit akar, hanem mondja meg, ő mit akar csinálni. Ez azt jelenti, hogy az államhatalmat összefogó vezető politikus megadja a tervét - de nemcsak a szándékát! Tehát nemcsak azt, hogy "mit", hanem azt is, hogy "hogyan" -, a nép viszont a terv elfogadásával felhatalmazást ad a vezető politikusnak a terv végrehajtására. Tehát: a vezető politikus a tervező, a nép a szentesítő, az államhatalom a végrehajtó. Íme az alkotmány dióhéjba foglalva.

A vázlatosan megrajzolt gondolatmenetemnek az ismertetését azért tartottam szükségesnek, hogy mindazok, akik a füzeteket olvassák, azt az alapot is megismerjék, amelyből kiindultam s meglegyen a lehetőségük arra vonatkozóan, hogy a saját és az én alapomat egybevetve, hasznosabban állíthassák be énjüket az állam szükségszerű átszervezésébe.

A Magyar Állam felépítésének terve két alapon épült:

1. Az államhatalom felségiségének önkorlátozása révén ruházza át egyes jogait államalkotó elemeire s az átruházott jogok viszontértékeképpen kötelezettségek teljesítését követeli.

2. A magyar nemzetnek jogai és kötelezettségei vannak egyrészt önmagával, másrészt az emberiséget alkotó többi nemzetekkel szemben. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket gyakorolja az államhatalom.

Az első alapból adódik, hogy az államhatalom szükség esetén, mely szükségességet az állam új alapokra fektetendő alapalkotmánya szabatosan és félreérthetetlenül kell szabályozza, felségiségének önakaratból való korlátozását felfüggesztheti, ennélfogva meghatározott időre minden tekintetben az összes jogok forrása, tulajdonosa, valamint birtokosa lesz. Ez az alap adja meg az alapalkotmány legfontosabb részének: a felhatalmazási törvény vezérfonalát.

A második alapból adódik, hogy az államhatalom működése kettős: befelé és kifelé ható működésből áll. A kettő párhuzamba állítása az államhatalom politikájának nemzeti és nemzetközi célkitűzését szolgálja, adja ennek alapját és irányát. Ebből adódik azonban a legfontosabb tétel, hogy túloznunk sem a nemzeti, sem a nemzetközi célkitűzésben nem szabad, e kettőnek egymást az adottságok szigorú szem előtt tartása mellett ki kell egészítenie.

A két alap kapcsolódik a "Do ut des" - Adok, hogy adj! - törvényben, mely a korszerű fejlődés és minden államszervezés erkölcsi kiindulási alapját kell képezze.

A Magyar Állam felépítésének terve két főrészből áll:

I. Főrész: a magyar államiság átállítása a korszerű követelményeknek megfelelően. Az átállítás tartama három év.

II. Főrész: az átállítást követő öt év, mely az állami tervgazdálkodás sürgősségi sorrendben megállapított részterveit szervesen egymásbakapcsolva végrehajtja.

A kézirat az I. Főrészt hozza, az átállítás három nehéz esztendejének tervét. Füzetekre oszlik. Az 1. Füzet gazdasági, életünk átállítását és a nemzet akaratmegnyilvánulását tárgyalja, a 2. Füzet a Magyar Állam új alkotmányának tételeit és az állam átszervezését fogja hozni. A két első füzet foglalkozik tehát országunk belső dinamikájának három legfontosabb részével. A következő füzet az ország kifelé ható dinamikájával fog foglalkozni, külügyünk és katonapolitikánk alapvető átállításával. Az ezt követő következő füzetek az összes még nem érintett állami ténykedések átállítását fogják tárgyalni.

A főfejezetekben beállított "Alapok" a tárgyalásra kerülő kérdésben az állam végcélját adják, amelyet az ország tervszerű átállításával az államhatalomnak el kell érnie és igen tömör indokolását, hogy az államhatalomnak miért kell az adott állami végcélt kitűznie és elfogadnia. Az utána következő konkrét terv a mai helyzetből való kivezető utat jelenti, áthidalást alkot a mai alapok és az állami végcél alapjai között. A "Végszó" összefoglalja az egyes füzetek tárgykörét és átvezet a következő füzetek tárgykörébe.

Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a felépített konkrét terv nélkülöz minden pártérdeket, minden öncélú beállítást. Tisztán és egyedül a közérdek és közjó szempontjait veszi figyelembe. Kíméletlenül szakít a régi és elavult rendszerekkel. Kerüli a demagógiát. Száraz tényekkel és megállapításokkal dolgozik.

A Magyar Állam felépítésének terve megszületett bennem 1928-ban. Első öntését Debrecenben kapta 1929-ben. Végleges fogalmazásával Budapesten 1931-ben készültem el. Mert láttam és látom, hogy az élet folyása lefektetett elgondolásaim mellett bizonyít, közreadom őket, barátnak, ellenfélnek egyaránt. Köszönetet mondok mindazoknak - az útszéli koldustól kezdve a legjobb viszonyok között élő embertársamig -, akik látni és meglátni, hallani és meghallani és következtetni tanítottak s közvetve vagy közvetlenül elindítottak erre az útra és elősegítették tudatlanul vagy tudatosan tervem felépítését.

Budapest, 1933 március havában.