A Pax Hungarica Mozgalom szervezeti és működési szabályzata

Bevezetés

A mozgalom eszmei alapjai

A Hungarizmus a magyar nemzet önvédelme, a magyar nemzetiszocializmus lelke, tartalma, szerkezete és valósága. A Hungarizmus a nemzetiszocialista világnézet és korszellem magyar gyakorlata. A Hungarizmus ideológiai rendszer.
Nem Hitlerizmus, nem Fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus.
A közösségi alaptényezők közül a három legerősebb, legteljesebb: a vallás, a nacionalizmus és a szocializmus.
A Hungarizmus szétválaszthatatlan Krisztus tanától. Igaz Istenhit és igaz Krisztus-szeretet kizárólag csak igaz nemzetszeretethez és hazaszeretethez vezethet, és fordítva: igaz nemzetszeretet és hazaszeretet vezessen el bennünket az igaz Isten és Krisztus megértéséhez. Ezért mozgalmunk minden tagjának valamely bevett vagy elismert törvényes vallás keretébe kell tartoznia. A "turáni egyistenhittel" kapcsolatos állásfoglalásunk elutasító. Meg vagyunk győződve arról, hogy a turáni egyistenhit valamikor megtette kötelességét, mikor őseink erkölcsi életének gyönyörű törvényeit megadta. Kötelességét teljesítette, az új korszakban új hivatása már nincs. Meg vagyunk győződve, hogy Krisztus Urunk azért jutott el közénk olyan könnyen, mert éppen a Fehér Ló taposta előtte a magyarság erkölcsi életében az utat.
Ideológiánk azt a területet nevezi élettérnek, melyben a nemzet születik meg a területet befedő népek közös politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjából. Magyar Nemzeten a magyar nép és a Kárpát-medencében élő, egymásra utalt népek természetes és parancsolóan szükséges élet, társ és sorsközösségét értjük. A Haza egy. Italát és kenyerét is egyformán nyújtja: fiainak hűségében, hálájában, jogaiban és kötelességtudásában nem lehet tehát különbség. Testvérnépeink számára törvényesítjük azokat a jogokat, amelyeket azáltal szereztek, hogy évszázadokon át a magyar birodalom valóságáért ontották vérüket, hozták erkölcsi, szellemi és anyagi áldozataikat. A Hungarizmus a kisebbségtől ugyanazt a tudatosan cselekvő hazafiságot, nemzetépítő munkálkodást és hűséget követeli, mint a magyar nemzetTestvérektől.
A tiszta magyar kultúra a magyarság teremtő erejének, képességének, lelkiségének, a magyar géniusznak hordozója, kifejezője és így népünk öntudatát, gondolati, erkölcsi és érzelemvilágát, akaratát, céljait, reményeit, vágyait hűen tükrözi és sajátos életérdekeit tisztán szolgálja. A kultúra mutatja: mit gondolunk, érzünk és akarunk. A kultúra bizonyítja, mennyi a benső értékünk, mennyit érünk a világ kultúrnépeinek sorában. A kultúra nemzetünk legerősebb létalapja, fennmaradásunk biztosítéka.
A magyar nép teremtő ereje, szellemi képessége, a magyar kultúra benső értéke nem áll hátrább egyetlen kultúrnépénél sem. Ebből a tényből fakad kultúrönérzetünk és az a kötelességünk, hogy senki idegentől szellemi téren nem fogadhatunk el semmit anélkül, hogy mi is ne adnánk, másrészt, hogy széles körre kiterjesszük és intézményeink kiépítésével a lehető legmagasabb színvonalra emeljük. A magyarságnak magyar kultúrát adunk. Kultúrát nem lehet sehova sem vinni, mert a kultúra minden népiséggel veleszületett bőr, melyet nem lehet lenyúzni, hogy újat húzzunk helyébe. Amely nép ezt megteszi, az ebbe az önnyúzásba belepusztul.
Valljuk, hogy minden népiség csak öröklött természeti adottságaiból tudja legmagasabb emberi értékeit kifejleszteni és csak ezekkel képes azt a nemzeti keretet, amelyben él, becsületesen, értékesen kitölteni. Csak ezeknek a sajátos természeti adottságainak szabad kiélése mellett lehet hazájának hálás, elégedett, hasznos és hűséges fia. A magyar nemzetiszocialista állam a közös haza határain belül a vérségi együvé tartozás tárgyi alapján áll, azt mint természetes adottságot elismeri. Ezzel szemben a leghatározottabban megköveteli, hogy a vérségi csoportok minden egyes tagja mint alany a Hungarizmus valóságát élje és gyakorolja. A vérségi asszimilációt mint vérnemesítő tényt népcsoportjai között elismeri, egyedül és kizáróan csak a vérrontó és fajrontó elemeket zárja ki és különíti el. A Hungarizmus nem a faji türelmetlenség, hanem a fajnemesítés alapján áll. Míg a liberalizmus az anyagot, az állatot, a növényt mindet nemesítette, de elfelejtette, hogy nemesítse erkölcsi, szellemi és anyagi megépítésében magát az embert, addig az új világnézetnek végre kell hajtania az embernek ezt a nemesítését anyagi, testi vonatkozásában is, hogy az így nemessé vált ember a nemesített anyagot nemes célok szolgálatába állíthassa. Tehát nem azért zárja ki az egyes fajtákat életteréből, mert türelmetlen velük szemben, hanem azért, mert az életterünkben élő népek fajtabeli tisztaságát és nemességét akarja biztosítani.
A Hungarizmus szocializmust jelent, az Én és Mi erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek összehangolását és így nem egyes kiváltságos egyének vagy osztályok, hanem az egyének és osztályok összességét magában foglaló nagy közösség boldogításának biztosítását tűzte ki céljául. De egyben nacionalizmust is jelent, mert legtermészetesebb népi közösségnek, a nemzetnek jólétéért és azon keresztül minden dolgozó egyén boldogulásáért küzd. Hungarizmusunk nem osztálypártot jelent és épít, hanem népmozgalmat, mely a társadalomnak minden rétegét átöleli, mozgalmából senkit nem rekeszt ki. Ideológiánk elveti a meddő osztályharcot, mert rámutat arra és bizonyítja, hogy ilyen harc egyedül a plutokrata rendszert szolgálja, erősíti. Ezzel szemben a Hungarizmus politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének és rendjének szegletkövévé tette a természetes társadalmi rétegződést, és ezt így látja: az őstermelő, aki a nyersanyagot szolgáltatja, a munkás, aki a nyersanyagot fogyasztóképessé formálja, az értelmiségi, aki a fogyasztóképessé tett nyersanyag igazságos és hasznos elosztását végzi és összhangba hozza a két alaptényező munkáját; a nő, aki a megszervezett családban élvezi a paraszt, a munkás és az értelmiség által összhangban végzett munka jó hasznát; a katona, aki a nemzetmunka folytonosságát és a munkaeredmény élvezetét biztosítja és védi.
Az anyagi élet alá van rendelve a Nemzet erkölcsi és szellemi életének. Egyedüli célja a népi közösség erkölcsi és szellemi életszintjének emelése, nemes formálása, hogy a népi közösség minden egyes tagja tudatos részese, serkentője, őrzője és alkotója lehessen a népi közösség kultúrájának és civilizációjának. Az anyag mindig eszköz és nem cél.
Nemzetgazdálkodásunk a magángazdálkodáson alapszik. A nemzetgazdálkodásba szervesen beépített magángazdálkodás alapja a szocialista szabadgazdálkodás. Szocialista, mert az egyénre kötelességeket ró és minden ténykedésében köti őt a népi közösséghez s így kizárja a mohó, korlátlan egyéni tőkefelhalmozást és az ebből fakadó káros tőkekivonást. Szabadgazdálkodás, mert minden állampolgárnak egyenlő lehetőségeket és jogokat nyújt a nemzetgazdálkodásban való becsületes részvételre.
A nő igazi, szent és legtermészetesebb hivatását mint anya teljesíti. Az anya az otthon, a család jó szelleme, a gyermek nevelője, az érett ifjú megértő támasza és vigasza, a kenyérért harcoló családfő serkentője, a Nemzet halhatatlanságának géniusza. Bűnt követ el az a rendszer, amelyik a nőt szent hivatásától elvonja, mint munkást kihasználja és anyagi feltételek után rohanó "férfinőt" teremt belőle. Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy, ellenállóképes, ha a gyermeklármától nem halljuk meg a bölcs politikusok döngő, honmentő szónoklatait.
Célunk olyan új magyar lelki típus kitermelése, mely népi talajban gyökerezik, a nemzettudatból a nemzetönérzet, öncélúság és a nemzeti hivatástudat magaslatára emelkedett. Olyan nemzedék felnevelése, mely testben, lélekben erős, szép, nemes lelkű, becsületes, önzetlen, önfeláldozó, vallásos, maga erejében bízó, fegyelmezett, engedelmeskedni, tűrni, szenvedni, dolgozni, tanulni, hinni, önállóan kezdeményezni tud, előretörő, önérzetes, bátor, kitartó, eszményekért lelkesül, a Hazáért, a nemzetért élni s ha kell, halni is kész. A szép, jó, igaz erényei lelki összhangban építik nemes jellemét, olcsó megalkuvás helyett szívesen választja a kemény harcot, mert tudja, hogy sem ő, sem faja nem alábbvaló egyetlen nemzetnél sem és joga van az elsők sorában helyet foglalni a saját tehetségéből, kiharcolt erejéből és nem mások érdekéből és érdeméből.
A Pax Hungarica nemcsak a vezető magyar nép és a vele együtt élő népcsoportok között helyreállítandó békét, hanem a Nemzet kebelén belül gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben egyaránt általános békét jelent, így:
- gazdasági békét, mely a munka és termelés eredményeinek hasznát arányosan osztja meg a termelés tényezői között, hogy megszüntesse a pénzkapitalizmus keletkezésének és létezésének lehetőségét és a munkásság reménytelen nyomorát;
- társadalmi békét, mely nem ismer kiváltságos osztályokat: feudális, klerikális és liberális tőkés uralmi osztályt; felső, közép és alsó osztályt, hanem a dolgozók egységes szocialista közösségét;
- földbékét, amikor a föld a paraszt felelős tulajdonában és felelős megművelésében van és munkájának eredménye és gyümölcse a paraszt családjának és nemzetünknek közös hasznát biztosítja;
- politikai békét, melyben nem önző pártérdekek vezetik félre a politikai nemzetet, hanem amelyben egyetlen politikai vezérgondolat (a Nemzet boldogulásának biztosítása a többi európai népek közösségében) irányítja a közösséget.
A Hungarizmus államépítésének célja: az iparral rendelkező, magas fokon álló magyar nemzetiszocialista parasztállam megépítése. A parasztállam alapja a faluközösség erkölcsi, szellemi, anyagi rendje.
Célunk olyan új magyar lelki típus kitermelése, mely népi talajban gyökerezik, a nemzettudatból a nemzetönérzet, öncélúság és a nemzeti hivatástudat magaslatára emelkedett. Olyan nemzedék felnevelése, mely testben, lélekben erős, szép, nemes lelkű, becsületes, önzetlen, önfeláldozó, vallásos, maga erejében bízó, fegyelmezett, engedelmeskedni, tűrni, szenvedni, dolgozni, tanulni, hinni, önállóan kezdeményezni tud, előretörő, önérzetes, bátor, kitartó, eszményekért lelkesül, a Hazáért, a fajért élni s ha kell, halni is kész. A szép, jó, igaz erényei lelki összhangban építik nemes jellemét, olcsó megalkuvás helyett szívesen választja a kemény harcot, mert tudja, hogy sem ő, sem faja nem alábbvaló egyetlen nemzetnél sem és joga van az elsők sorában helyet foglalni a saját tehetségéből, kiharcolt erejéből és nem mások érdekéből és érdeméből.

I. Fejezet

A mozgalom tagsága

1. § (1) A mozgalom rendes tagokból, hívekből és pártolókból tevődik össze.
(2) Rendes tag az a hungarista elkötelezettségű magánszemély lehet, akit a mozgalom a szabályzatban meghatározott módon felvesz tagjai sorába, egyetért mozgalmunk eszmeiségével és céljaival, részt vesz tevékenységében és kötelezettséget vállal a szabályzatban meghatározott módon és időben történő tagdíjfizetésre, valamint a szabályzatot magára kötelező érvényűnek ismeri el.
(3) A mozgalom hívei azok a hungarista elkötelezettségű személyek, akik lehetőségeik szerint (önkéntes munkával) segítik a mozgalom céljainak megvalósulását, de felesküdött tagok nem kívánnak lenni. Ide sorolandók a még fel nem esküdött tagjelöltek is.
(4) A mozgalom pártolója az a hungarista elkötelezettségű magánszemély lehet, aki egyetért mozgalmunk eszmeiségével és céljaival valamint kötelezettséget vállal a mozgalom megállapított módon és rendszerességben történő anyagi támogatására.

A tagsági viszony keletkezése

2. § (1) A rendes tagnak jelentkező magánszemély a területileg illetékes csoportvezetőhöz, ennek hiányában a kerületvezetőhöz fordulhat szóbeli felvételi kérelmével. A teljes jogú tagság elnyerése előtt a tagjelölt 6 hónap próbaidőt köteles letölteni azon helyi csoportban, ahová felvételét kérte. Ez alatt az adott csoport megismerheti a jelöltet, és viszont. A próbaidő leteltével, ha a jelölt változatlanul fenntartja belépési szándékát, akkor a csoportvezető (a tag testvérek véleményének figyelembevételével) dönt a felvételéről.
(2) Tagok csoportos felvételére akkor van lehetőség, hogyha egy helyi közösség keresi meg a mozgalmat csatlakozási szándékával. A 6 hónapos próbaidő ez esetben is érvényes, a tagjelöltek által elismert személy megbízott csoportvezetőként irányítja a csoportot, s a hozzá legközelebb eső csoporttal köteles tartani a kapcsolatot. A jelöltidő alatt a jelölt csoport a fenti említett csoport alárendeltségében működik. A 6 hónap leteltével a felügyeletet ellátó csoport vezetője beszámol a vezetőnek a jelölt csoport munkájáról, és a vezető ezen beszámoló figyelembevételével dönt a teljes jogú tagság megadásáról.
(3) A pártoló bármely általa ismert vezetőhöz fordulhat támogatási szándékával.
3. § Semmilyen formában nem vehető fel a mozgalom tagjai közé, akinél az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) munkakerülő, italozó életmód;
b) kábítószer-függőség, a drogfogyasztás igenlése;
c) homoszexualitás;
d) sátánizmus, keresztényellenesség vagy ateizmus;
e) a néhai munkásőrségben, vagy az állampártban betöltött tagság;
f) a néhai állampárt utódpártjaiban jelenleg fennálló tagsági jogviszony
g) bármely nemzeti szervezetből etikai vagy más vétség miatti kizárás.

Kettős tagság

4. § (1) A mozgalom nem zárja ki a kettős tagságot abban az esetben, ha a jelentkező kulturális, hagyományőrző, sport illetve önvédelmi vagy bűnmegelőzési célú (tehát nem politikai jellegű) szervezet tagja. Más – még akár a mozgalommal szövetséges – politikai szervezet esetén a kettős tagság nem megengedhető, mert az embernek csak egy meggyőződése lehet, csak egy ideológiához lehet igazán hű.
(2) A mozgalom tagjai – közvetlen elöljárójuk hozzájárulásával – szabadon tevékenykedhetnek az (1) bekezdésben felsorolt jellegű szervezetekben, ha ez itteni tevékenységükkel összeegyeztethető.
(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt céllal működő szervezetek tagja kéri felvételét mozgalmunkba, arról az adott szervezetet tájékoztatni kell és ki kell kérni az illető ottani előjárójának véleményét a jelentkezőről.

A tagsági viszony megszűnése

5. § (1) A rendes tag tagsági viszonya a tag kilépésével, kizárásával, elhunytával, valamint a tagdíj tartós (3 hónapot meghaladó), indokolatlan nemfizetése esetén a második eredménytelen felszólítást követő 15. napon szűnik meg.
(2) A rendes tag tagdíjfizetési kötelezettségének, illetve a pártoló vállalt kötelezettségének elmulasztása esetén a második eredménytelen felszólítást követő 15. nap elteltével a közvetlen mozgalmi elöljáró megállapítja a tagsági jogviszony megszűnését.
(3) A rendes tag kizárása a közvetlen mozgalmi elöljáró valamint a mozgalom vezetőjének joga. A tagkizárás eseteit a 14. § szabályozza.

A tagok jogai

6. § (1) A mozgalom valamennyi tagja jogosult a mozgalom jogi védelmét kérni, ha meggyőződése, mozgalmi tagsága vagy itteni tevékenysége miatt bármilyen hátrány vagy jogsérelem érné.
(2) A mozgalom valamennyi tagja jogosult tanácskozási és javaslattételi joggal részt venni a mozgalom helyi csoportjának gyűlésein.
(3) A mozgalom rendes tagjait tisztségviselési jog illeti meg, bármilyen mozgalmi tisztségre csak és kizárólag rendes tag nevezhető ki.
(4) A közvetlen vezető bármely reá nézve sérelmesnek vélt határozata ellen az érintett tag a területileg illetékes kerületvezetőhöz folyamodhat jogorvoslatért, a kerületvezető sérelmes határozata ellen pedig a vezetőséghez.
7. § Lelkes munkájukkal, megbízhatóságukkal, vasfegyelmükkel és áldozatkészségükkel vezetői helyre rászolgált testvérek politikai és taktikai kiképzésüket a szemináriumokban fogják elnyerni. Szemináriumokban való részvétel kitüntetést és a mozgalom belső életében vezető harcos állást jelent. A vasfegyelemmel összekötött Eszme Testvérek megbonthatatlan gárdája garantálja azután azt, hogy senki, a mozgalomban becsületes és hűséges munkájával elért helyét el nem veszítheti. Bizonyos, hogy a mozgalom egy magasabb vonalán meg fog indulni a szerencselovagok özönlése felénk. A mozgalom egy bizonyos szintjén a tagfelvétel meg fog szűnni.

A tagok kötelességei

8. § (1) Minden tagnak a rábízott tevékenységet haladéktalanul, legjobb tudása szerint, a legteljesebb mértékben végre kell hajtania. A kiosztott munka vagy megbízás alól való kibújás naiv kifogásokra való hivatkozásokkal azt jelenti, hogy az illető nem értette meg és nem érzi át teljes mértékben a felelősséget, melyet a magyar nép szabadságharcának keretei között mindenkinek vállalnia kell. Aki aktív munkát mozgalmunkban kifejteni nem akar, sorainkba egyáltalán nem való.
(2) Mozgalmunk nem ígér és nem ad senkinek állást, mandátumot, címet, rangot! Nem protezsálunk és nem bíztatunk. Mi ettől a mai rendszertől nem várunk és nem kérünk semmit. Mert a mai rendszer uraitól való bármily csekély méretű szívesség is már azt jelentené a gyakorlatban, hogy elveinket egészben vagy részben fel kell adnunk, márpedig erre nem vagyunk semmi körülmények között hajlandók.
(3) Valamennyi tag köteles tevékenységével elősegíteni a mozgalom céljainak megvalósítását, mind a rendezvényein, mind a magánéletben taghoz méltó magatartást tanúsítani, önmagát állandóan képezni és művelni, valamint a keresztény erkölcsi normáknak megfelelő, példamutató életvitelt folytatni. A testvéreknek magánéletükkel is bizonyítani kell, hogy méltóak a nagy Eszme hősies szolgálatára. A tag testvérek között minden vita, veszekedés, nézeteltérés a legszigorúbban tilos. Az összeférhetetlenek és az örökké kritizálók a Mozgalomból azonnal kizáratnak. Külön politikai útjai és elgondolásai a tag testvéreknek nem lehetnek. A győzelem biztosítéka a vasfegyelem, mely nélkül minden politikai szervezkedés üres szalmacsépeléssé válik. Aki a vasfegyelemnek magát alávetni nem hajlandó, annak mozgalmunkban semmi keresnivalója nincsen. Minden tag testvérnek legfontosabb kötelessége, hogy családi, ismerősi, rokoni és munkakörében az Eszmét a legnagyobb hitellel, kitartással, erővel és teljes akaratával képviselje.
(4) Egyes kiválasztott testvéreknek esetleg elvfeladás, vagy tömegek becsapása árán bármiféle pozícióba való juttatása nálunk kizárt. Akiket önérdekű politikai ambíció hevít, azok küszöbünket át se lépjék. Elvetjük a parlamentben más párt vagy mozgalom színeiben való szereplésnek még a gondolatát is, mert a mai parlament munkáját a legnagyobb népcsalásnak minősítjük. Mi a hatalom teljes birtokosai és nem részesei akarunk lenni.
9. § (1) A rendes tagok kötelesek az alapszabályban meghatározott módon és időben tagdíjat fizetni, az alapszabályban és a mozgalom tisztségviselői által hozott határozatokban foglaltakat tiszteletben tartani és végrehajtani.
(2) A hívek (tagjelöltek) kötelesek önként vállalt feladataikat legjobb tudásuk szerint végrehajtani.
(3) A pártolók kötelesek a vállalt anyagi támogatást a mozgalom számára a vállalt időben és módon teljesíteni.

A tagdíj mértéke és fizetésének módja

10. § (1) A tagdíj mértéke: rendes tag és pártoló esetén az előzetesen önként vállalt összeg havi rendszerességgel.
(2) A mozgalom rendes tagjai a tagdíjat minden hónap 15. napjáig a helyi vezetők kezeihez közvetlenül kötelesek megfizetni.
(3) A mozgalom pártoló tagjai a vállalt anyagi támogatást minden hónap 15. napjáig a legközelebbi kerület- vagy csoportvezetőnek közvetlenül kötelesek teljesíteni.
(4) A helyi vezetők a beszedett tagdíj 50%-át negyedévente a mozgalom vezetőjének kötelesek befizetni, a fennmaradó rész fele a kerületvezetőnél (ha van ilyen), másik fele a csoportvezetőnél marad. A helyben maradó tagdíjhányad felhasználásról mind a kerületvezetők, mind a csoportvezetők a mozgalom vezetőjének tartoznak elszámolással.

II. Fejezet

A mozgalom szervezeti rendje

A vezetőség

11. § (1) A vezetőség a mozgalom legfelsőbb tanácskozó és döntéselőkészítő szerve. Tagjai a mozgalom vezetője, a helyettes vezető, a kerületvezetők, a csoportvezetők valamint tagozatok (Munkatörzs, Nemzetszolgálat, Női Tagozat, stb.) országos vezetői.
(2) A vezetőséget szükség szerint, de legalább félévente egyszer a mozgalom vezetője hívja össze a napirend közlésével, de bármely vezetőségi tag kezdeményezheti összehívását a javasolt napirend megjelölésével.
12. § (1) A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az éves költségvetés megvitatása;
b) a helyi vezetők tagok által sérelmezett döntéseinek felülvizsgálata;
c) javaslattétel a vezetőnek a kiutalandó támogatásokról, a támogatandók köréről és személyéről, a támogatás módjáról és mértékéről.

Etikai eljárás

13. § (1) Az eljárás alá vont tagot az eljárás tényéről tájékoztatni kell, valamint biztosítani kell számára, hogy a felhozott vádak alól a területileg illetékes vezető előtt tisztázhassa magát.
(2) A kerület- illetve csoportvezetők etikai ügyekben tartott vizsgálatai nem nyilvánosak, azokon csak az eljáró vezető, az indítványtevő, a megvádolt tag és a megidézett tanúk lehetnek jelen.
14. § (1) Súlyos vétségnek számítanak és azonnali kizárással és a mozgalom rendezvényeiről való végleges eltiltással sújtandók a 3. §-ban felsorolt kizáró körülmények mellett a következők:
a) mozgalmi rendezvényen – rendezőként – ittasan, bódult állapotban történő megjelenés;
b) mozgalmi rendezvényen – bármilyen minőségben – taghoz méltatlan magatartás (rendbontás, rendezők utasításainak figyelmen kívül hagyása, stb.);
c) a tagtárs vagy a mozgalom megrágalmazása, jó hírének csorbítása, nyilvános lejáratása, széthúzás szítása, intrikálás a testvérek közt;
d) köztörvényes, önös célból elkövetett (elsősorban élet és vagyon elleni) bűncselekményben történő jogerős bírói elmarasztalás;
e) a mozgalom világnézeti alapelveinek nyilvános megtagadása, becsmérlése, azokkal való szembehelyezkedés;
f) vallás-, nemzet- és család ellenes megnyilvánulások;
g) a vállalt feladatok, kapott utasítások végre nem hajtása, a munka szabotálása.
(2) A határozatot annak meghozatala után közölni kell az eljárás alá vont taggal, aki a vezetőséghez fordulhat jogorvoslatért.
(3) Az etikai ügyben folytatott eljárást a mozgalom tisztasága és a vállalt célok megvalósítása érdekében minden tagnak kötelessége lehetőségei szerint segíteni, idézésre tanúként megjelenni, az észlelt vétségeket feltárni.

Helyi (területi) csoportok

15. § (1) Legalább 5, egy közigazgatási területen (város, község, kerület) élő rendes tag helyi csoport létrehozását kezdeményezheti az illetékes kerületvezetőnél, illetve ennek hiányában a mozgalom vezetőjénél. A csoport létrehozását a mozgalom vezetője hagyja jóvá.
(2) A helyi csoportok a mozgalom alapegységei. Fontos, hogy ne csupán szervezeti egységek, hanem szerves, élettel teli, valóban testvéri közösségek legyenek, amelynek tagjai a magánéletben is segítik, támogatják egymást, a helyi közösség életének pedig tevőleges, hasznos részesei legyenek.

A munkatörzs

16. § (1) A munkatörzs a mozgalom értelmiségi tagozata, az országos hatáskörrel rendelkező munkacsoportokat, szakmegbízottakat magában foglaló, azok működését irányító és összehangoló szervezeti egység, amelyet a munkatörzsvezető irányít.
(2) A munkacsoportok tagjait a megfelelő képzettséggel vagy érdeklődési körrel rendelkező, önként jelentkező rendes tagok közül a csoportvezetők válogatják össze. A munkacsoportok munkájában mozgalmon kívüliek is részt vehetnek. Ennek mérlegelése a csoportvezető feladata.
(3) A csoportvezetők szervezik és irányítják a munkacsoport munkáját a szabályzat, valamint a vezetők határozatai alapján, csoportjuk munkájáról rendszeresen tájékoztatják a vezetőséget. A munkacsoportok vezetőit a munkatörzsvezető nevezi ki.
(4) A munkacsoportba nem sorolható testvért szakmegbízottként a munkatörzsvezető nevezi ki. Szakmegbízottnak mozgalmon kívüliek is kinevezhetők. Ennek mérlegelése a munkatörzsvezető feladata.

A Nemzetszolgálat

17. § (1) A Hungarista Nemzetszolgálat (HNSz) a mozgalom rendvédelmi tagozata, feladata a mozgalom rendezvényeinek biztosítása, a bűnmegelőzés és az őslakosság védelme, más hasonló célú szervezetekkel együttműködve.
(2) A Nemzetszolgálatot minden kerületben meg kell szervezni arra alkalmas, megfelelő felkészültséggel és fizikummal rendelkező, önként jelentkező tagok és hívek részvételével. A Nemzetszolgálat tagjai számára kötelező a megfelelő erőnlét és a harcművészetekben és/vagy az önvédelmi technikákban való jártasság, amelynek megszerzését a mozgalom minden elérhető eszközzel támogatja.

III. Fejezet

A mozgalom tisztségviselői

18. § (1) a mozgalom tisztségviselői: a vezető, a helyettes vezető, a tagozatok vezetői, a kerületvezetők és a csoportvezetők.
(2) A tisztségviselők megbízatása megszűnik:
a) méltatlanná válással, visszahívással;
b) halállal;
c) lemondással;
d) a tagsági viszony megszűnésével.

A mozgalom vezetője

19. § (1) A mozgalom vezetője kifejezi a mozgalom egységét, képviseli és irányítja a mozgalmat illetve lefekteti a mozgalom működésének irányelveit. Tevékenységéért a mozgalom tagjai felé egyetemes felelősséggel tartozik.
(2) A vezető kinevezi és visszahívja a mozgalom tisztségviselőit az érintettek véleményének figyelembevételével.
(3) A vezető joga és kötelessége alkalmas utódot kijelölni a helyettes vezető személyében.
20. § (1) A mozgalom vezetője felelős a központi pénztár kezelésért, a kerületekből befolyó, központot illető tagdíjhányad nyilvántartásáért. A mozgalom gazdálkodásáról köteles évente tájékoztatni a tagságot.
(2) A központot illető tagdíjhányad, a központ által kapott adományok és egyéb bevételek szolgálnak forrásul a központi propaganda, a központ által szervezett rendezvények költségeire, valamint a vezető által az egyes körzeteknek vagy csoportoknak kiutalandó működési támogatások fedezetére.

A mozgalom helyettes vezetője

21. § A vezető akadályoztatása esetén a helyettes vezető átveszi annak hatáskörét és az akadályoztatás megszűntéig gyakorolja azt. Ha a vezető megbízatása megszűnik, akkor a 20. § (3) bekezdése értelmében a helyettes vezető lép a helyébe.

A tagozatok országos vezetői

22. § (1) Az egyes tagozatok vezetői szervezik és koordinálják a tagozatok munkáját, betartatják és végrehajtatják a vezető utasításait, meghatározzák a tagozat munkájában résztvevőkkel szemben támasztott követelményeket, valamint jelentést tesznek a vezetőségnek a tagozatuk által végzett munkáról, illetve képviselik a tagozatot a vezetőségben.
(2) A tagozatok országos vezetőit a mozgalom vezetője nevezi ki, határozatlan időre. A tagozatvezetők a tagozatukat érintő valamennyi kérdésben teljes döntési szabadsággal és az ezzel párosuló felelősséggel rendelkeznek a vezető felé.
(3) A tagozatok helyi vezetőit a tagok véleményének kikérése mellett a tagozat országos vezetője nevezi ki.

A kerületvezetők

23. § (1) A kerület egy nagyobb táj- vagy közigazgatási egységben (régió) található helyi csoportok összessége, amelyek munkáját a kerületvezető irányítja, felügyeli és hangolja össze, érvényt szerezve az szabályzat szellemének és betűjének, valamint a vezetők határozatainak.
(2) A kerületvezetőket a mozgalom vezetője nevezi ki, határozatlan időre, a helyi csoportvezetők véleményének figyelembevételével.

A csoportvezetők

24. § (1) A helyi csoport munkáját a mozgalom vezetője által, a tagok véleményének kikérése mellett határozatlan időre kinevezett csoportvezető irányítja, aki köteles érvényt szerezni a szabályzatnak, a vezetők határozatainak, valamint a csoport tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámolni a kerületvezetőnek (ennek hiányában a mozgalom vezetőjének), illetve képviseli a csoportot a vezetőségben.
(2) A csoportvezető kötelessége a helyi tagdíjnyilvántartás (becenév, vagy kódszámok segítségével, bármilyen írott tagnyilvántartás vezetése, melyből a testvérek személyazonossága megállapítható szigorúan tilos) vezetése, a tagdíjak beszedése és a beszedett tagdíj 75%-ának eljuttatása a kerületvezetőnek (ennek hiányában csak az 50% juttatandó el a mozgalom vezetőjének), annak pontos megjelölésével, hogy hány tag, hány havi hozzájárulásáról van szó.
(3) Ha a csoport olyan kezdeményezésbe fog (helyi rendezvény, propaganda, stb.), amelyhez a helyben rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelenek, az illetékes kerületvezetőhöz (ennek hiányában a mozgalom vezetőjéhez) fordulhat kérelmével, aki – amennyiben indokoltnak látja – a kerület (illetve ennek hiányában a mozgalom) pénztárából kiadhatja a szükséges összeget a csoport munkájának támogatására.

IV. Fejezet

A mozgalom gazdálkodása

25. § (1) A mozgalom bevételei a tagok által befizetett tagdíjakból, a pártolók és egyéb magán vagy jogi személyek által felajánlott hozzájárulásokból, adományokból, valamint a gazdálkodás (rendezvények, könyv- és újságterjesztés, stb.) esetleges bevételeiből tevődnek össze.
(2) A mozgalom kiadásait a rendezvények költségei, a propaganda anyagok előállítási költségei, a kiutalandó támogatások (pl. tehetséges, de szociális helyzetük miatt a továbbtanulástól elzárt testvéreknek tanulmányaik folytatására, illetve mozgalmi tevékenységük miatt hatóságilag meghurcolt testvéreknek ügyvédi költségekre, stb.) jelentik.
(3) A csoportvezetők által vezetett nyilvántartások alapján készíti el az illetékes kerületvezető az adott kerület gazdálkodásáról szóló éves jelentést a vezetőség számára. A kerületek által beadott éves jelentések és a központi könyvelés szolgál alapjául a mozgalom éves beszámolójának, amelyet a mozgalom vezetője készít el és ismertet a vezetőség előtt.
(4) A 10. § (4) bekezdése szerint megosztott tagdíj kivételével a helyi csoportok bevételei (a csoport által kapott adományok, újság és könyvterjesztés bevételei, egyéb bevételek) teljes egészében helyben kerülnek felhasználásra.

Budapest, 2009. március 20.

Csatolmány	Méret
Letölthető (pdf) változat (2009. március 20.)	89.77 kB