Ma 2017. november (Szent András hava) 24. péntek, Boldog Dufresse Gábor-Taurin misszionárius, püspök, vértanú emléknapja, Emma, Flóra, Virág napja van.


A Pax Hungarica Mozgalom szervezeti és működési szabályzata

I. fejezet

A Mozgalom tagsága

1. § (1) A Mozgalom felesküdött tagja csak és kizárólag gyakorló keresztény, a hungarizmus nemzetmeghatározása szerint a magyar nemzet tagjának tekinthető, 20. életévét betöltött hungarista elkötelezettségű személy lehet, akinél a 5. §-ban felsorolt kizáró körülmények nem állnak fenn, teljesen azonosul mozgalmunk eszmeiségével és céljaival, részt vesz tevékenységében, valamint a szabályzatot magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el, s akit a Mozgalom a szabályzatban lefektetett módon befogad tagjai sorába.

(2) A Mozgalom minden tagja a hagyományos hungarista eskü ünnepélyes letételével válik részévé a hungarista közösségnek. Eskütétel évente két alkalommal, az Országos Gyűlésen és az Országos Táborban lehetséges, az 2/2013. (II. 18.) számú vezetői utasításban meghatározott rend szerint.

2. § (1) A felesküdött tagságnak két fokozata létezik mozgalmunkban: törzstag és védett tag.

(2) Törzstag az lehet, aki rendszeresen részt vesz a Mozgalom munkájában (a tagok kötelességeit a 8. és 9. § szabályozza), szerves és aktív részese a helyi hungarista közösségnek.

(3) Védett tagként lehet tagja a Mozgalomnak az a testvér, aki — munkabeosztása, családi és egyéb körülményei okán — nem tudja vállalni a törzstagsággal járó összes kötöttségeket, de kötelezettséget vállal a Mozgalom támogatására (önkéntes munka, anyagi támogatás, stb.) valamint körülményeihez képest igyekszik részt venni a Mozgalom tevékenységében, közösségi életében.

(4) A felesküdött tagok besorolása az illetékes csoportvezető feladata, de a tagok maguk is kérhetik státuszuk megváltoztatását, amiről szintén a csoportvezető kizárólagos joga — megfelelő mérlegelés után — dönteni. Védett taggá csak indokolt esetben — az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — nyilvánítható valaki (a lustaság és a hanyagság nem sorolandó ide).

(5) Az olyan felesküdött tagokra, akik távol élnek a működő csoportoktól, illetve egy adott településen vagy tájegységen a szükséges létszám (5 fő) hiányában nem tudnak helyi csoportot létrehozni (a továbbiakban: szórvány tagok), a védett tagokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(6) A Mozgalom hívei a hungarista család azon tagjai, akik magukénak vallják a Mozgalom világnézetét, elfogadják a Mozgalom eszmei iránymutatását, lehetőségeik szerint (önkéntes munkával, anyagi hozzájárulással vagy bármely más módon) segítik a Mozgalom céljainak megvalósulását, de a felesküdött tagsággal járó kötelmeket semmilyen formában nem tudják vállalni. Ide sorolandók a még fel nem esküdött tagjelöltek és az Ifjúsági Tagozat tagjai is.

A tagsági viszony keletkezése

3. § (1) A felesküdött tagnak jelentkező a területileg illetékes csoport-, illetve szórványvezetőhöz fordulhat szóbeli felvételi kérelmével. A csoport(/szórvány)vezető kötelessége a jelöltet a leggondosabban leinformálni (különös tekintettel a 5. §-ban felsorolt körülményekre, illetve más szervezetekben, nemzeti körökben tudnak-e róla, esetleg a tagok közül ismeri-e valaki, stb.). Az információgyűjtésre 12 hónap (a próbaidő) áll rendelkezésre, amely idő alatt a jelöltnek hitelt érdemlő módon (keresztlevéllel) kell igazolnia, hogy részesült a beavató szentségekben (keresztség, bérmálás [protestánsoknál: konfirmáció]).

(2) A tagság elnyerése előtt a jelölt 12 hónap próbaidőt köteles letölteni azon helyi csoportban, ahová felvételét kérte. Ez alatt meg kell ismertetni a jelölttel a Mozgalom szabályzatát, eszmeiségét, célkitűzéseit, valamint az adott csoport tagsága megismerheti a jelöltet, és viszont. A tagjelölt(ek) felkészítését, oktatását a csoportvezető által kijelölt tagtestvér (továbbiakban: a mentor) végzi, aki négynél több jelölttel vagy egynél több jelöltcsoporttal egyszerre nem foglalkozhat.

(3) A törzs-, illetve védett tagokkal szemben támasztott minimális szellemi és fizikai követelményrendszert a 3/2013. (III. 12.) illetve a 4/2013. (III.20.) számú vezetői utasítás tartalmazza.

(4) A próbaidő leteltével, ha a jelölt változatlanul fenntartja belépési szándékát, akkor a csoportvezető (a jelöltet felkészítő mentor, a csoportot alkotó tagtestvérek véleményének figyelembevételével, valamint az általa beszerzett információk gondos mérlegelése után) dönt a felvételéről, majd az új tag besorolásáról.

4. § (1) Tagok csoportos felvételére akkor van lehetőség, hogyha közösség (szervezet vagy baráti kör) keresi meg a Mozgalmat csatlakozási szándékával. Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak a csoportos tagfelvételre is irányadóak (a sajátos helyzetnek megfelelően alkalmazva).

(2) A próbaidő alatt a jelöltcsoport a hozzá legközelebb lévő csoport alárendeltségében működik, a tagjelöltek által elismert személy irányításával. Ennek leteltével a felügyeletet ellátó csoport vezetője a csoportot felkészítő mentor és a tagtestvérek véleményének figyelembevételével, valamint az általa beszerzett információk gondos mérlegelése után a csoport tagjait egyenként véleményezi, és dönt a teljes jogú tagság megadásáról vagy ennek megtagadásáról.

5. § (1) Semmilyen formában nem vehető fel a Mozgalom tagjai közé, illetve – ha már felvételt nyert – onnan azonnali hatállyal eltávolítandó, akinél az alábbi kizáró körülmények közül csak egy is fennáll:
a) munkakerülő, italozó életmód, alkoholfüggőség;
b) kábítószer-függőség, a drogfogyasztás igenlése, népszerűsítése;
c) homoszexualitás, család- és életellenes devianciák;
d) cigány, zsidó, illetve nem europid származás;
e) sátánizmus, ateizmus, okkultizmus, szinkretizmus, újpogányság, keresztényellenesség (New Age vallások);
f) a néhai munkásőrségben, az állampártban betöltött tagság, illetve annak ifjúsági szervezetében (KISZ) viselt tisztség;
g) a néhai állampárt utódpártjaiban jelenleg fennálló tagsági jogviszony;
h) bármely nemzeti szervezetből etikai vagy más vétség miatti kizárás.

(2) Nem bocsájtható eskütételre olyan személy, akinek a felvétele ellen legalább egy felesküdött tag (megfelelően megindokolt) kifogást emel.

(3) Bizonyos, hogy a Mozgalom egy magasabb vonalán meg fog indulni a szerencselovagok özönlése felénk. A Mozgalom egy bizonyos szintjén a tagfelvétel meg fog szigorodni, egy pont után pedig meg is fog szűnni.

Kettős tagság

6. § (1) A Mozgalom nem zárja ki a kettős tagságot abban az esetben, ha a jelölt ifjúsági, kulturális, hagyományőrző, sport-, illetve önvédelmi vagy bűnmegelőzési célú (tehát nem politikai jellegű) szervezet tagja. Más politikai szervezet esetén a kettős tagság nem megengedhető, mert az embernek csak egy meggyőződése lehet, csak egy ideológiához lehet őszintén hű.

(2) A Mozgalom tagjai — közvetlen elöljárójuk hozzájárulásával — szabadon tevékenykedhetnek az (1) bekezdésben felsorolt jellegű szervezetekben, ha ez itteni tevékenységükkel összeegyeztethető.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt céllal működő szervezetek tagja kéri felvételét mozgalmunkba, arról az adott szervezetet tájékoztatni kell, és ki kell kérni az illető ottani előjárójának véleményét a jelentkezőről.

A tagsági viszony megszűnése

7. § (1) Felesküdött tag tagsági viszonya a tag kilépésével, kizárásával, elhunytával, valamint a tagdíj tartós (3 hónapot meghaladó), indokolatlan nemfizetése esetén a második eredménytelen felszólítást követő 15. napon szűnik meg.

(2) Törzstag tagsági viszonyának megszűntét a közvetlen mozgalmi elöljáró (csoportvezető) állapítja meg, abban az esetben, ha a tag kötelességeit elhanyagolja, az Országos Gyűlésen, illetve a minimálisan elvárt havi egy formális taggyűlésen egy éven belül három alkalommal nem jelenik meg, és ezt nem tudja megfelelően indokolni, illetve előzetesen nem kéri védett taggá minősítését.

(3) Felesküdött tag kizárása közvetlen mozgalmi elöljárójának, valamint a Mozgalom vezetőjének joga. A tagkizárás eseteit a 31. § szabályozza.

A tagok jogai

8. § (1) A Mozgalom valamennyi tagja jogosult a Mozgalom jogi védelmét kérni, ha meggyőződése, mozgalmi tagsága vagy Mozgalmon belüli tevékenysége miatt bármilyen hátrány vagy jogsérelem érné.

(2) A Mozgalom valamennyi felesküdött tagja jogosult tanácskozási és javaslattételi joggal részt venni a Mozgalom helyi csoportjának gyűlésein, valamint a Mozgalom évente esedékes Országos Gyűlésén.

(3) A Mozgalom felesküdött tagjait tisztségviselési jog illeti meg, bármilyen mozgalmi tisztségre csak és kizárólag felesküdött tag nevezhető ki (lehetőleg törzstag, de speciális esetekben védett tag is megbízható).

(4) A Mozgalom minden felesküdött tagját vétójog illeti meg a tagfelvételi eljárás során.

(5) A közvetlen vezető bármely magára nézve sérelmesnek vélt határozata ellen az érintett tagtestvér a vezetőhöz folyamodhat jogorvoslatért.

(6) A védett tagok jogosultak a Mozgalom rendezvényein a szabályzatban leírt mozgalmi formaruha viselésére.

A tagok kötelességei

9. § (1) Minden tagnak a rábízott tevékenységet haladéktalanul, legjobb tudása szerint, a legteljesebb mértékben végre kell hajtania. A kiosztott munka vagy megbízás alóli kibújás naiv kifogásokra való hivatkozással azt jelenti, hogy az illető nem értette meg és nem érzi át teljes mértékben a felelősséget, melyet a magyar nemzet szabadságharcának keretei között mindenkinek vállalnia kell. Aki aktív munkát Mozgalmunkban kifejteni nem akar, sorainkba egyáltalán nem való (így a 7. § (2) bekezdés értelmében eltávolítandó).

(2) Mozgalmunk nem ígér és nem ad senkinek állást, mandátumot, címet, rangot! Nem protezsálunk, és nem biztatunk. Mi ettől a mai rendszertől nem várunk és nem kérünk semmit. Mert a mai rendszer uraitól való bármily csekély méretű szívesség is már azt jelentené a gyakorlatban, hogy elveinket egészben vagy részben fel kell adnunk, márpedig erre nem vagyunk semmi körülmények között hajlandók.

(3) Valamennyi tag köteles tevékenységével elősegíteni a Mozgalom céljainak megvalósítását, mind annak rendezvényein, mind a magánéletben taghoz méltó magatartást tanúsítani, önmagát állandóan képezni és művelni, valamint a keresztény erkölcsi normáknak megfelelő, példamutató életvitelt folytatni. A testvéreknek magánéletükkel is bizonyítaniuk kell, hogy méltóak a nagy Eszme hősies szolgálatára. A tagtestvérek között minden vita, veszekedés, nézeteltérés a legszigorúbban tilos. Az összeférhetetlenek és az örökké kritizálók (a 31. § (2) bekezdése értelmében) a Mozgalomból kizárandók.

(4) Külön politikai útjai és elgondolásai a tagtestvéreknek nem lehetnek. A győzelem biztosítéka a vasfegyelem, mely nélkül minden politikai szervezkedés üres szalmacsépléssé válik. Aki a vasfegyelemnek magát alávetni nem hajlandó, annak mozgalmunkban semmi keresnivalója nincsen. Minden tagtestvérnek legfontosabb kötelessége, hogy családi, ismerősi, rokoni és munkakörében az Eszmét a legnagyobb hitellel, kitartással, erővel, teljes akarattal és életpéldával képviselje.

(5) Egyes kiválasztott testvéreknek esetleg elvfeladás vagy tömegek becsapása árán bármiféle pozícióba való juttatása nálunk kizárt. Akiket önérdekű politikai ambíció hevít, azok küszöbünket át se lépjék. Elvetjük a parlamentben más párt vagy mozgalom színeiben való szereplésnek még a gondolatát is, mert a mai parlament munkáját a legnagyobb népcsalásnak minősítjük. Mi a hatalom teljes birtokosai, és nem részesei akarunk lenni.

10. § (1) A felesküdött tagok kötelesek az alapszabályban meghatározott módon és időben tagdíjat fizetni, illetve az általuk vállalt módon és időben teljesíteni a Mozgalommal szemben fennálló kötelezettségüket (támogatás, önkéntes munka), az alapszabályban és a Mozgalom tisztségviselői által hozott határozatokban foglaltakat tiszteletben tartani és végrehajtani.

(2) A törzstagok kötelesek legalább havi egy alkalommal formális taggyűlésen részt venni azon csoportban, amelynek tagjai, valamint az évente egy alkalommal tartott Országos Gyűlésen (I. negyedév), illetve az Országos Táborban (III. negyedév) megjelenni.

(3) A törzstagok kötelesek a Mozgalom rendezvényein a szabályzatban leírt formaruhát viselni. A formaruha beszerzésére minden törzstagnak egy év áll rendelkezésére az eskü letétele után.

(4) A szórványban élő tagtestvérek kötelesek kapcsolatot tartani a helyi szórványvezetővel, az általa szervezett közös programokon (gyűlések, túrák, propagandatevékenység, stb.), valamint az évente egyszer esedékes Országos Gyűlésen, illetve az Országos Táborban részt venni.

(5) A hívek (tagjelöltek) kötelesek önként vállalt feladataikat legjobb tudásuk szerint végrehajtani.

(6) „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt,” - parancsolta az Üdvözítő. Éppen ezért a tagtestvérek és hívek kötelesek egymást a magánéletben is mindenben támogatni és segíteni.

A tagdíj mértéke és fizetésének módja

11. § (1) A tagdíj mértéke: törzstag esetén az előzetesen önként vállalt összeg, melyet minden hónap 15. napjáig a helyi vezetők kezeihez közvetlenül kötelesek megfizetni.

(2) A Mozgalom védett tagjai vállalt kötelezettségüket — amelynek (pénzbeni támogatás esetén) minimális összege a mindenkori nettó minimálbér 4%-ánál (az ismert kerekítési szabályokat alkalmazva 1000 vagy 500 Ft-ra kerekítve) kisebb nem lehet - a vállalt módon és rendszerességgel az illetékes csoport-, illetve szórványvezetőnek közvetlenül kötelesek teljesíteni.

(3) A helyi vezetők a beszedett tagdíj 50%-át félévente a Mozgalom vezetőjének kötelesek befizetni, a fennmaradó rész a csoportvezetőnél marad. A helyben maradó tagdíjhányad felhasználásáról a csoportvezetők a Mozgalom vezetőjének tartoznak elszámolással. Ennek elmulasztása, illetve 1 évnél hosszabb tagdíjtartozás felhalmozása együttesen — az 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint — kétszeri eredménytelen felszólítást követően a csoport feloszlatását vonja maga után.

II. fejezet

A Mozgalom szervezeti rendje

A vezetőség

12. § (1) A vezetőség a Mozgalom legfelsőbb tanácskozó és döntés-előkészítő szerve. Tagjai a Mozgalom vezetője, a helyettes vezető, a csoport- és szórványvezetők, a tagozatok vezetői, illetve a vezető által erre felkért személyek.

(2) A vezetőséget szükség szerint, de legalább évente egyszer a Mozgalom vezetője hívja össze a napirend közlésével, de bármely vezetőségi tag kezdeményezheti összehívását a javasolt napirend megjelölésével.

Helyi (területi) csoportok

13. § (1) Legalább 5 egy közigazgatási területen (város, járás, község, kerület) élő felesküdött tag helyi csoport létrehozását kezdeményezheti a Mozgalom vezetőjénél.

(2) A helyi csoportok a Mozgalom alapegységei. Fontos, hogy ne csupán szervezeti egységek, hanem szerves, élettel teli, valóban testvéri közösségek legyenek, amelyek tagjai a magánéletben is segítik, támogatják egymást, a helyi közösség életének pedig tevőleges, hasznos részesei, motorjai.

(3) A helyi csoportok a formális taggyűléseken és mozgalmi rendezvényeken felül kötelesek más közösségépítő programokról is gondoskodni (túrák, közös edzések, kulturális, szabadidős programok, táborok, stb.).

14. § (1) A helyi csoportok szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal formális taggyűlést tartanak, amelyen az összes törzstag köteles megjelenni. Az esetleges távolmaradás indokaként kizárólag munkahelyi elfoglaltság, betegség vagy családi esemény fogadható el.

(2) Amennyiben valamely tagtestvér életkörülményei (munkabeosztás, család) olyan irányban változtak, hogy a havi egy formális taggyűlésen sem tud megjelenni, kérelmezheti a csoportvezetőnél a védett taggá minősítését.

(3) Amely törzstag a formális taggyűlésekről rendszeresen (egy évben 3-nál több alkalommal) távol marad, s ezt alapos okkal indokolni nem tudja, a Mozgalomból eltávolítandó.

Tagozatok

15. § (1) A Mozgalom vezetője által szükség és igény szerint felállított tagozatok speciális feladatok elvégzésére fogják össze az arra alkalmas, önként jelentkező testvéreket. A Mozgalom jelenleg működő tagozatai:
a) Nemzetvédelmi Tagozat (Nemzetszolgálat);
b) Női Tagozat (PHM-NT);
c) Ifjúsági Tagozat (PHM-IT).

(2) A tagozatok vezetői — a tagok véleményének kikérése után, a Mozgalom vezetőjének külön engedélyével — a tagozatuk működési költségeire külön hozzájárulást szedhetnek (a tagozaton belül), amennyiben a központ a felmerülő költségeket nem képes teljesen fedezni. Az így beszedett díj egésze a tagozatnál marad, felhasználásáról a tagozatvezetőknek évente számot kell adnia a Mozgalom vezetőjének.

(3) A tagozatok vezetői – a Mozgalom vezetőjének ellenjegyzése mellett – a saját tagozatukra érvényes, annak speciális működését általánosan szabályozó utasításokat alkothatnak (a tagokkal szembeni speciális követelmények, a tagok feladatai, stb.), melyek nem lehetnek ellentétesek a jelen szabályzattal, sem a vezetői utasításokkal.

A Nemzetvédelmi Tagozat (Nemzetszolgálat)

16. § (1) A Nemzetszolgálat a Mozgalom nemzetvédelmi tagozata. Lehetőleg minden helyi csoport mellett meg kell szervezni az arra alkalmas, megfelelő felkészültséggel és fizikummal rendelkező, felesküdött tagokból. A Nemzetszolgálat tagjai számára kötelező a megfelelő erőnlét, a harcművészetekben vagy az önvédelmi technikákban való jártasság, amelynek megszerzését a Mozgalom minden elérhető eszközzel támogatja.

(2) A Nemzetszolgálat feladata:
— a tagok hazafias, nemzetvédelmi képzése, alkalmassá téve őket arra, hogy az országot ért agresszió, esetleges társadalmi vagy természeti katasztrófa esetén képesek legyenek cselekedni;
— a Mozgalom nyilvános rendezvényeinek biztosítása;
— bűnmegelőzés, az őslakosság védelme más hasonló célú szervezetekkel együttműködve;
— szükséghelyzetben támogatni a katasztrófa-elhárítást.

A Női Tagozat (PHM-NT)

17. § (1) A Női Tagozat célja, hogy a hungarista nőideált megtestesítse, ezáltal a Mozgalom női tagjai, s rajtuk keresztül minden magyar nő világosan és tisztán lássa feladatát, jogát és kötelességét, ami nem más, mint nemzetünket élet-halál harcában támogatni. Amit a hungarista nő el akar érni, meg akar teremteni saját családja és önmaga számára, azt akarnia kell a nemzet minden családjának. Így az ÉN (önérdek) és a MI (közérdek) összhangba kerülnek. A hungarizmus megszabta a nő erkölcsi feladatát, melyet a következőképp foglalhatunk össze:
— a nő a család jó szelleme,
— a nő a hungarizmus lelke,
— a nő a nemzetélet halhatatlanságának záloga.

(2) A Női Tagozat tevékenységi köre:
— a Mozgalom karitatív tevékenységének megszervezése és lebonyolítása;
— a leányifjúság felvilágosítása és nevelése elsősorban személyes példamutatással és felvilágosító kurzusok tartásával;
— közösségi, családi programok szervezése;
— táborokban, túrákon, kiképzéseken elsősegélynyújtás és ennek oktatása;
— a mára feledésbe merült, de egy szerves társadalomban nélkülözhetetlen hagyományos női feladatok (főzés, fonás, szövés, varrás, kézimunka, stb.) felelevenítése, népszerűsítése és oktatása.

Az Ifjúsági Tagozat (PHM-IT)

18. § (1) A Mozgalom Ifjúsági Tagozata a felesküdött tagságra még nem érett, 16-20 éves hungarista fiatalok világnézeti, erkölcsi és fizikai felkészítésének helye, ahol helyi szinten, kulturális, sport- és más közösségi programok keretében folyik a fiatalok nevelése és szerves közösséggé formálása.

(2) A helyi csoportok mellett, azok alárendeltségében, legalább 2 fő jelentkezése esetén felállítandó IT csoportok élére a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a csoportvezető nevez ki egy törzstagot (mentor), aki csak a fiatalokkal foglalkozik, felel a tagságra való felkészítésükért.

(3) Az IT tagja, amikor 20. életévét betölti — az őt felkészítő mentor javaslata alapján — lehetőséget kap, hogy a Mozgalom felesküdött tagja legyen. Amennyiben a csoportvezető erre alkalmatlannak tartja — illetve a helyi csoport nem fogadja be —, el kell hagynia a Mozgalmat.

III. fejezet

A Mozgalom tisztségviselői

19. § (1) a Mozgalom tisztségviselői: a vezető, a helyettes vezető, a tagozatok vezetői, a csoport- és szórványvezetők.

(2) A tisztségviselők megbízatása megszűnik:
a) visszahívással;
b) halállal;
c) lemondással;
d) a tagsági viszony megszűnésével.

A Mozgalom vezetője

20. § (1) A Mozgalom vezetője kifejezi a Mozgalom egységét, eszmei folytonosságát, őrködik az ideológia tisztasága felett, képviseli és irányítja a Mozgalmat, illetve lefekteti a Mozgalom működésének irányelveit. Tevékenységéért a Mozgalom tagjai felé egyetemes felelősséggel tartozik.

(2) A Mozgalom vezetője:
- módosítja a Mozgalom Szervezeti és Működési Szabályzatát (Regula);
- általános érvényű utasításokat alkot a Regula egyes – általánosan megfogalmazott - rendelkezéseinek pontos végrehajtásáról;
- rendelkezik a tagozatok, helyi csoportok felállításáról;
- kinevezi és visszahívja a Mozgalom tisztségviselőit az érintettek véleményének figyelembevételével;
- ellenjegyzi a tagozatvezetők 15. § (3) bekezdése alapján kiadott utasításait;
- a helyettes vezető személyében intézkedik a helyettesítéséről illetve utódlásáról.

(3) A Mozgalom vezetője felelős a központi pénztár kezelésért, a csoportoktól befolyó, központot illető tagdíjhányad nyilvántartásáért és felhasználásáért. A Mozgalom gazdálkodásáról köteles évente (az Országos Gyűlésen) tájékoztatni a tagságot.

A Mozgalom helyettes vezetője

21. § (1) A helyettes vezető a Mozgalom vezetőjének általános helyettese és kijelölt utóda. A helyettes vezetőt a Mozgalom vezetője nevezi ki alapos mérlegelés után. Helyettes vezetőnek csak és kizárólag törzstag nevezhető ki, lehetőleg olyan, aki valamely vezetői beosztásban már bizonyította rátermettségét.

(2) A vezető akadályoztatása esetén a helyettes vezető átveszi annak hatáskörét, és az akadályoztatás megszűntéig gyakorolja azt. Ha a vezető megbízatása megszűnik, akkor a helyettes vezető lép a helyébe.

A tagozatok országos vezetői

22. § (1) Az egyes tagozatok vezetői szervezik és koordinálják a tagozatok munkáját, betartatják és végrehajtatják a vezető utasításait, a 15. § (3) bekezdése alapján kiadott tagozatvezetői utasításokban meghatározzák a tagozat munkájában résztvevőkkel szemben támasztott speciális követelményeket és feladatokat, valamint jelentést tesznek a vezetőnek a tagozatuk által végzett munkáról, illetve képviselik a tagozatot a vezetőségben.

(2) A tagozatok országos vezetőit a Mozgalom vezetője nevezi ki, határozatlan időre. A tagozatvezetők a tagozatukat érintő valamennyi kérdésben teljes döntési szabadsággal és az ezzel párosuló felelősséggel rendelkeznek a vezető felé.

A csoportvezetők

23. § (1) A helyi csoport munkáját a Mozgalom vezetője által, a tagok véleményének kikérése mellett határozatlan időre kinevezett csoportvezető irányítja. Csoportvezetőnek kizárólag a helyi tagság és a vezető bizalmát élvező, a feladatra alkalmas törzstag nevezhető ki.

(2) A csoportvezető feladata:
— érvényt szerezni a szabályzatnak, a vezető utasításainak, valamint a csoport tevékenységéről és gazdálkodásáról rendszeresen beszámolni a Mozgalom vezetőjének, illetve képviselni a csoportot a vezetőségben;
— előadások, rendezvények, túrák, közösségi programok szervezése (a minden törzstagra nézve kötelező havi egy formális taggyűlésen felül);
— a helyi tagdíjnyilvántartás vezetése (becenév vagy kódszámok segítségével; bármilyen, harmadik fél számára hozzáférhető írott tagnyilvántartás vezetése, melyből a testvérek személyazonossága megállapítható, szigorúan tilos!);
— a tagdíjak beszedése és a beszedett tagdíj 50%-ának eljuttatása a Mozgalom vezetőjének.

(3) Azon — és esetlegesen a velük szomszédos — megyékben, ahol a helyi csoportok székhelye található, a csoportvezetők egyben a 24. § (2) bekezdésben részletezett szórványvezetői feladatokat is ellátják. Ezen jogkörüket megbízott útján is gyakorolhatják. A mindenkori szórványrégiók felsorolását, valamint földrajzi és közlekedési távolság alapján való felosztását a csoportok között az 1/2013. (II. 16) számú vezetői utasítás tartalmazza.

(4) Ha a csoport olyan kezdeményezésbe fog (helyi rendezvény, propaganda, stb.), amelyhez a helyben rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelenek, a Mozgalom vezetőjéhez fordulhat kérelmével, aki — amennyiben indokoltnak látja, és van miből — a Mozgalom központi pénztárából kiadhatja a szükséges összeget a csoport munkájának támogatására.

A szórványvezetők

24. § (1) A szórványvezetőket a mozgalom vezetője nevezi ki határozatlan időre a helyi csoportba nem sorolható, egy nagyobb tájegységen (megye, több megyét felölelő régió), szórványban élő testvérek munkájának irányítására. Szórványvezetőnek kizárólag a feladatra alkalmas törzstag nevezhető ki.

(2) A szórványvezetők feladata:
— kapcsolatfelvétel a jelentkezőkkel;
— kapcsolattartás a szórványban élő testvérekkel, mozgalmi munkájuk megszervezése, összehangolása és irányítása;
— propagandaanyagok eljuttatása a szórványba;
— előadások, rendezvények, túrák, közösségi programok szervezése (legalább havi rendszerességgel);
— az esetleg egymás közelében élő szórványtagokból működő helyi csoportok létrehozása;
— tagdíjak beszedése és nyilvántartása, a központot illető tagdíjhányad (50%) eljuttatása után fennmaradó rész a testvérekkel való személyes kapcsolattartás (utazás), valamint az esetleges programok fedezetét képezi;
— érvényt szerezni a szabályzatnak, a vezető utasításainak, valamint a szórvány tevékenységéről, gazdálkodásáról rendszeresen beszámolni a Mozgalom vezetőjének, illetve képviselni a szórványtestvéreket a vezetőségben.

IV. fejezet

A Mozgalom jelképei

A Mozgalom emblémája

25. § A Mozgalom emblémája ezüstszínű „H” betű, vele azonos méretű, zöld négyzet előtt.

A Mozgalom zászlaja

26. § (1) A Mozgalom 175x85,5 cm nagyságú hivatalos zászlaját vörös alapon (60x85,5 cm), fehér háttérrel a Mozgalom emblémája, ettől jobbra kilencszer vágott mező (öt vörös és négy fehér sáv) alkotja. Ez a Mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt — egymást feltételező — társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezi (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket összefogó Pax Hungarica tartanak össze (négy fehér sáv).

(2) A zászlót mint a Pax Hungarica Mozgalom tekintélyét, becsületét megtestesítő jelképet óvni és védelmezni kell.

(3) Zászlóval rendelkezik a Mozgalom, valamint a helyi csoportok. A zászló elővezetésekor minden alkalommal díszkíséretet kell biztosítani, amely a következő személyekből áll:
- zászlóvivő,
- zászlókísérők (2 fő).

(4) A Mozgalom, illetve a csoportok részére adományozott kitüntetést a zászlón kell elhelyezni.

A Mozgalom indulója

27. § (1) A Pax Hungarica Mozgalom hivatalos indulója Uy Károly és Bitskey Miklós „Ébredj, magyar!” című költeménye, Sámy Zoltán zenéjével.

(2) Az induló szövege:

Ébredj, magyar! Az ősi föld veszélyben! Elvész a fajtánk, hogyha nem merünk! Vélünk az Isten száz csatán keresztül, Nem veszhetünk el, csak mi győzhetünk! Rabokká váltunk ősapáink földjén, De már a hajnal jő, hasadni kezd! Ha összefog most magyar a magyarral, Győzelemre visz majd a nyilaskereszt, Szálasi Ferenc!

A Mozgalom formaruhája

28. § (1) A Mozgalom formaruhája a következő:
- fekete cipő (bakancs vagy félcipő),
- fekete nadrág,
- zöld ing,
- fekete nyakkendő,
- fekete, M65 mintájú katonai kabát derék- és vállszíjjal („antantszíj”),
- fekete leventesapka.

Nyáron zöld ing fekete nadrággal, a fent említett derék- és vállszíjjal. A felesküdött tagoknak egyedi ingük és PHM kitűzőjük van. A kitűző a kabát (ing) bal szivarzseb-hajtókájának jobb oldalán kerül elhelyezésre.

(2) A formaruhához egyéb, nem rendszeresített kiegészítők, pl. tarsoly, telefontok, jelvény (a Mozgalom aranyjelvényének kivételével), kitűző, stb. nem viselhető. A férfi tagtestvér férfias megjelenésével a látható testékszer (fülbevaló, orrkarika, szájpiercing, stb.), hosszú (esetleg „raszta”) haj nem összeegyeztethető.

V. fejezet

A Mozgalom fegyelmi rendje

Elismerések

29. § (1) A Mozgalom vezetője, a tagozatvezetők, valamint a csoportvezetők által adható elismerések: szóbeli dicséret (taggyűlésen, illetve Országos Gyűlésen), elismerő oklevél, arany mozgalmi jelvény (csak a Mozgalom vezetője által adományozható különösen kiemelkedő teljesítmény elismerésére az illetékes csoportvezetők felterjesztése alapján, évente legfeljebb 3 személynek).

(2) Elismerésben csak és kizárólag azon tagtestvérek részesíthetőek, akik mozgalmi munkájuk, a rájuk bízott feladatok (mindegy, mik azok) lelkiismeretes végrehajtása mellett a közösség támaszai, példamutató munkájukkal és életvitelükkel elősegítik környezetükben a hungarista eszme térnyerését, s mindezen felül olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, amely példaértékű az egész közösség számára.

(3) Az elismerést a közvetlen mozgalmi elöljáró (tagozat- vagy csoportvezető) adományozza (szóbeli dicséret vagy elismerő oklevél), illetve tesz rá javaslatot a Mozgalom vezetőjénél (arany mozgalmi jelvény).

Etikai eljárás

30. § (1) A Mozgalom vezetője, a tagozatvezetők, valamint a csoportvezetők által kiszabható fenyítések: figyelmeztetés (négyszemközt), szóbeli megrovás (taggyűlésen), kétszeres tagdíj egy adott időszakra vonatkozóan, kizárás.

(2) Az eljárás alá vont tagot az eljárás tényéről tájékoztatni kell, valamint biztosítani kell számára, hogy a felhozott vádak alól a területileg, illetve testületileg illetékes vezető előtt tisztázhassa magát.

(3) A csoportvezetők etikai ügyekben tartott vizsgálatai nem nyilvánosak, azokon csak az eljáró vezető, az indítványtevő, a megvádolt tag és a megidézett tanúk lehetnek jelen.

(4) Az etikai ügyben folytatott eljárást a Mozgalom tisztasága és a vállalt célok megvalósítása érdekében minden tagnak kötelessége lehetőségei szerint segíteni, idézésre tanúként megjelenni, az észlelt vétségeket feltárni.

31. § (1) Enyhébb vétségnek számítanak és a helyi vezető mérlegelése alapján szóbeli megrovással vagy meghatározott ideig (1-3 hónap) kétszeres tagdíjjal sújtandók a következők:
a) mozgalmi rendezvényről (taggyűlés, köztéri rendezvény, stb.) való késés;
b) hanyagság (a vállalt vagy kapott feladatok nem megfelelő végrehajtása);
c) a törzstagoknak kötelező havi egy formális taggyűlés elmulasztása (egy éven belül legfeljebb két alkalommal, a harmadikért már kizárás jár).
d) mozgalmi rendezvényen — törzstagként — civilben történő megjelenés (a formaruha beszerzésére megadott türelmi időn túl).

(2) Súlyos vétségnek számítanak és azonnali kizárással, illetve a Mozgalom rendezvényeiről való végleges eltiltással sújtandók a 5. §-ban felsorolt kizáró körülmények mellett a következők:
a) mozgalmi rendezvényen ittasan, bódult állapotban történő megjelenés;
b) bármilyen nyilvános rendezvényen taghoz méltatlan magatartás (rendbontás, rendezők utasításainak figyelmen kívül hagyása, stb.);
c) tagtárs vagy a Mozgalom megrágalmazása, jó hírének csorbítása, nyilvános lejáratása, széthúzás szítása, intrikálás a testvérek közt;
d) köztörvényes, önös célból elkövetett (elsősorban élet és vagyon elleni) bűncselekményben történő jogerős bírói elmarasztalás;
e) a Mozgalom világnézeti alapelveinek nyilvános megtagadása, becsmérlése, azokkal való szembehelyezkedés;
f) vallás-, nemzet- és családellenes megnyilvánulások;
g) a vállalt feladatok, kapott utasítások végre nem hajtása, a munka szabotálása (9. § (4) bekezdés szerint);
h) bizalmas mozgalmi információk, felesküdött tagok vagy hívek adatainak kiszolgáltatása harmadik személynek (az adatvédelemről részletesen a többször módosított 1/2012. (IV.5.) számú vezetői utasítás rendelkezik, jelen pont elbírálásánál az abban foglaltak az irányadók);
i) valamely tagtárs hamis, rosszindulatból fakadó megvádolása a fentiekkel, illetve az ebben való segédkezés (hamis tanúzás);
j) valamely tagtestvérrel támadt nézeteltérés — az illetékes helyi vezető helyett — külső fórum elé vitele.

(3) A határozatot annak meghozatala után közölni kell az eljárás alá vont taggal, aki a Mozgalom vezetőjéhez fordulhat jogorvoslatért. A vezető a megvádolt tag, a tanúk és az illetékes csoportvezető meghallgatása után, a vezetőség véleményének kikérése után hozza meg végleges döntését.

(4) A Mozgalom részletes Etikai Kódexét külön vezetői utasítás tartalmazza.

VI. fejezet

A Mozgalom gazdálkodása

32. § (1) A Mozgalom bevételei kizárólag a tagok által befizetett tagdíjakból, a hívek és egyéb magán- vagy jogi személyek felajánlásaiból, valamint a gazdálkodás (könyv- és újságterjesztés, stb.) esetleges bevételeiből tevődnek össze. Mozgalmi rendezvényen belépő szedése, avagy bárminemű pénzgyűjtés („nemzeti befőttesüveg”) a legszigorúbban tilos!

(2) A központot illető tagdíjhányad, a központ által kapott adományok és egyéb bevételek szolgálnak forrásul a központi propaganda, az országos rendezvények, valamint a vezető által az egyes csoportoknak kiutalandó működési támogatások fedezetéül.

(3) A központi könyvelés szolgál alapjául a Mozgalom éves beszámolójának, amelyet a Mozgalom vezetője készít el és ismertet az Országos Gyűlés előtt. A helyi csoport-, és szórványvezetők szintén kötelesek gazdálkodásukról évente számot adni az Országos Gyűlés előtt.

(4) A 11. § (3) bekezdése szerint megosztott tagdíj kivételével a helyi csoportok bevételei (a csoport által kapott adományok, újság- és könyvterjesztés bevételei, egyéb bevételek) teljes egészében helyben kerülnek felhasználásra.


Kelt Budapesten, 2013. március 12-én.

Domokos Endre János


Nyomtatható változat