Ma 2017. október (mindszent hava) 21. szombat, Gázai Szent Hilárion szerzetes, valamint Szent Orsolya vértanú és társnői emléknapja, Orsolya, Zsolt napja van.


Mit akarnak a hungaristák?

A demokraták szerint (és ebben egyet kell értenünk velük) az ország válságban van. A válság okairól azonban vitatkoznunk kell. Ők ugyanis a gazdasági növekedés lassulásával, a konjunktúra kihűlésével, a forint gyengülésével vagy erősödésével, a versenyképesség csökkenésével és hasonló, főleg anyagi jellegű okokkal magyarázzák. Ez érthető is, hiszen egész lényük hozzátapad az anyagi világhoz, istenük az aranyborjú, a profit, a piac és a szabad verseny, üdvüket kizárólag a neoliberális ideológia dogmáiban tudják keresni (dereguláció, privatizáció, liberalizáció, racionalizálás).

Fontos belátnunk, hogy a gazdaság van az emberért, nem pedig fordítva. Vannak az életben fontosabb dolgok is, mint a profit és a nemzetközi versenyképesség, kivált akkor, ha ezek elérésének az ország nagyobb hányada csak a kárát látja, miközben a rendszer haszonélvezői egyre jobban és jobban élnek, még több áldozatot követelve a kiuzsorázott, dolgozó többségtől. Ezek a - valóban meglévő és súlyos - tünetek azonban csupán okozatok, s nem keverendők össze a kiváltó okokkal, amelyek erkölcsi és szellemi eredetűek. Ha egy országban az embert Isten képmására teremtett, értelemmel és szabad akarattal rendelkező lény helyett csupán "humán erőforrásnak", "versenyhátránynak", "költségnövelő tényezőnek" tekintik, és így is kezelik, ahol a közjó helyét a tőkés társaságok és érdekcimboraságok rövid távú profitérdekei foglalják el, minden mást félresöpörve, s ahol a józan ész helyett az ezen csoportok által diktált dogmák kormányoznak, azon ország bizonyos, hogy előbb-utóbb az erkölcsi, szellemi és anyagi csőd szélére kerül. Ha egy rendszer már csupán önmagáért létezik, nincs köze a közjóhoz, akkor éppen ideje, hogy elfoglalja jól megérdemelt helyét a történelem szemétdombján. Szemléletváltásra van szükség, s az ország életét megfelelő erkölcsi és szellemi alapokra kell helyezni, s ezen alapokból kiindulva a gazdasági bajok is orvosolhatók.

A minket körülvevő világ jobbá, szebbé tételét azonban magunkon kell elkezdeni, hogy helyreállíthassuk a liberalizmus által megbontott harmóniát ember és Isten, ember és környezete, ember és ember közt. Ez a rövid írás az ehhez szükséges "szellemi munícióval" hivatott felvértezni minden gondolkodni és változtatni hajlandó nemzettestvért, felvázolva egy emberibb, igazságosabb világ eszmei alapjait.

Mi a Hungarizmus?

A Hungarizmus a magyar nemzet önvédelme, a magyar nemzetiszocializmus lelke, tartalma, szerkezete és valósága. A Hungarizmus a nemzetiszocialista világnézet és korszellem magyar gyakorlata. A Hungarizmus ideológiai rendszer. Nem Hitlerizmus, nem Fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus. A közösségi alaptényezők közül a három legerősebb, legteljesebb: a vallás, a nacionalizmus és a szocializmus.

A Hungarizmus szétválaszthatatlan Krisztus tanától. Igaz Istenhit és igaz Krisztus-szeretet kizárólag csak igaz nemzetszeretethez és hazaszeretethez vezethet, és fordítva: igaz nemzetszeretet és hazaszeretet vezessen el bennünket az igaz Isten és Krisztus megértéséhez. Ezért mozgalmunk minden tagjának valamely bevett vagy elismert törvényes vallás keretébe kell tartoznia.

Meg fogjuk adni Istenünknek, ami az Istené és meg fogjuk adni Nemzetünknek, ami a Nemzeté.

A "turáni egyistenhittel" kapcsolatos állásfoglalásunk elutasító. Meg vagyunk győződve arról, hogy a turáni egyistenhit valamikor megtette kötelességét, mikor őseink erkölcsi életének gyönyörű törvényeit megadta. Kötelességét teljesítette, az új korszakban új hivatása már nincs. Meg vagyunk győződve, hogy Krisztus Urunk azért jutott el közénk olyan könnyen, mert éppen a Fehér Ló taposta előtte a magyarság erkölcsi életében az utat.

Ideológiánk azt a területet nevezi élettérnek, melyben a nemzet születik meg a területet befedő népek közös politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjából. Magyar Nemzeten a magyar nép és a Kárpát-medencében élő, egymásra utalt népek természetes és parancsolóan szükséges élet, társ és sorsközösségét értjük. A Haza egy. Italát és kenyerét is egyformán nyújtja: fiainak hűségében, hálájában, jogaiban és kötelességtudásában nem lehet tehát különbség. Testvérnépeink számára törvényesítjük azokat a jogokat, amelyeket azáltal szereztek, hogy évszázadokon át a magyar birodalom valóságáért ontották vérüket, hozták erkölcsi, szellemi és anyagi áldozataikat. A Hungarizmus a kisebbségtől ugyanazt a tudatosan cselekvő hazafiságot, nemzetépítő munkálkodást és hűséget követeli, mint a magyar nemzet Testvérektől.

A tiszta magyar kultúra a magyarság teremtő erejének, képességének, lelkiségének, a magyar géniusznak hordozója, kifejezője és így népünk öntudatát, gondolati, erkölcsi és érzelemvilágát, akaratát, céljait, reményeit, vágyait hűen tükrözi és sajátos életérdekeit tisztán szolgálja. A kultúra mutatja: mit gondolunk, érzünk és akarunk. A kultúra bizonyítja, mennyi a benső értékünk, mennyit érünk a világ kultúrnépeinek sorában. A kultúra nemzetünk legerősebb létalapja, fennmaradásunk biztosítéka.

A magyar nép teremtő ereje, szellemi képessége, a magyar kultúra benső értéke nem áll hátrább egyetlen kultúrnépénél sem. Ebből a tényből fakad kultúrönérzetünk és az a kötelességünk, hogy senki idegentől szellemi téren nem fogadhatunk el semmit anélkül, hogy mi is ne adnánk, másrészt, hogy széles körre kiterjesszük és intézményeink kiépítésével a lehető legmagasabb színvonalra emeljük. A magyarságnak magyar kultúrát adunk. Kultúrát nem lehet sehova sem vinni, mert a kultúra minden népiséggel veleszületett bőr, melyet nem lehet lenyúzni, hogy újat húzzunk helyébe. Amely nép ezt megteszi, az ebbe az önnyúzásba belepusztul.

Nincsenek kiválasztott vagy kiválasztatlan népek. Nincsenek nagy népek vagy kis népek, ahogyan ezt napjainkban értelmezik; csak életképes vagy életképtelen népek vannak, tekintet nélkül arra, hogy mennyiségileg mit jelentenek.

Valljuk, hogy minden népiség csak öröklött természeti adottságaiból tudja legmagasabb emberi értékeit kifejleszteni és csak ezekkel képes azt a nemzeti keretet, amelyben él, becsületesen, értékesen kitölteni. Csak ezeknek a sajátos természeti adottságainak szabad kiélése mellett lehet hazájának hálás, elégedett, hasznos és hűséges fia. A magyar nemzetiszocialista állam a közös haza határain belül a vérségi együvé tartozás tárgyi alapján áll, azt mint természetes adottságot elismeri. Ezzel szemben a leghatározottabban megköveteli, hogy a vérségi csoportok minden egyes tagja mint alany a Hungarizmus valóságát élje és gyakorolja.

A Hungarizmus teljes ideológiai és gyakorlati felépítése változatlan marad abban az esetben is, ha Kárpát-Duna életterünkben egyetlen más népcsoport sem lenne, tehát ha az egészet a magyar nép egyedül népesítené be. A Hungarizmusnak ez igen fontos tétele, mert így válik európai és világgondolattá. A Hungarizmus nemcsak az egyetlen népen belüli életet látja, szervezi, hanem a népek közötti politikai, gazdasági és társadalmi együttélést is.

A Hungarizmus nem a faji türelmetlenség, hanem a fajnemesítés alapján áll. A vérségi asszimilációt mint vérnemesítő tényt népcsoportjai között elismeri, egyedül és kizáróan csak a vérrontó és fajrontó elemeket zárja ki és különíti el. Míg a liberalizmus az anyagot, az állatot, a növényt mindet nemesítette, de elfelejtette, hogy nemesítse erkölcsi, szellemi és anyagi megépítésében magát az embert, addig az új világnézetnek végre kell hajtania az embernek ezt a nemesítését anyagi, testi vonatkozásában is, hogy az így nemessé vált ember a nemesített anyagot nemes célok szolgálatába állíthassa. Tehát nem azért zárja ki az egyes fajtákat életteréből, mert türelmetlen velük szemben, hanem azért, mert az életterünkben élő népek fajtabeli tisztaságát és nemességét akarja biztosítani.

Nemzetünknek elsősorban mindazokkal a nemzetiszocialista népi közösségekkel kell viszonyát szabályoznia, amelyek erkölcsi, szellemi és anyagi egységünket természeti adottságaiknál fogva kiegészítik: amelyek mind politikailag, mind gazdaságilag és társadalmilag csak nemzetünkkel együtt képezhetnek teljesen zárt erkölcsi, szellemi és gazdasági területet.

Egy erkölcsileg, szellemileg és anyagilag zárt terület előnyeinek kifejlesztésére és e zárt területen élő nemzetek erkölcsi, szellemi és anyagi erőinek gyarapítására, megvédésére és törvényesítésére egymással életszerződést kötő nemzetek politikai, gazdasági és társadalmi összessége, mely önálló nemzeti lét folytatását biztosítja: képezi a konnacionalizmus ideológiájának elvi alapját és gyakorlati valóságát.

A konnacionalizmus: nemzetközösség.

A Hungarizmus szocializmust jelent, az Én és Mi erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek összehangolását és így nem egyes kiváltságos egyének vagy osztályok, hanem az egyének és osztályok összességét magában foglaló nagy közösség boldogításának biztosítását tűzte ki céljául. De egyben nacionalizmust is jelent, mert legtermészetesebb népi közösségnek, a nemzetnek jólétéért és azon keresztül minden dolgozó egyén boldogulásáért küzd. Hungarizmusunk nem osztálypártot jelent és épít, hanem népmozgalmat, mely a társadalomnak minden rétegét átöleli, mozgalmából senkit nem rekeszt ki. Ideológiánk elveti a meddő osztályharcot, mert rámutat arra és bizonyítja, hogy ilyen harc egyedül a plutokrata rendszert szolgálja, erősíti. Ezzel szemben a Hungarizmus politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének és rendjének szegletkövévé tette a természetes társadalmi rétegződést, és ezt így látja: az őstermelő, aki a nyersanyagot szolgáltatja, a munkás, aki a nyersanyagot fogyasztóképessé formálja, az értelmiségi, aki a fogyasztóképessé tett nyersanyag igazságos és hasznos elosztását végzi és összhangba hozza a két alaptényező munkáját; a nő, aki a megszervezett családban élvezi a paraszt, a munkás és az értelmiség által összhangban végzett munka jó hasznát; a katona, aki a nemzetmunka folytonosságát és a munkaeredmény élvezetét biztosítja és védi.

A Hungarizmus emberközösségi világszemlélete ellentétben a marxizmus anyagközösségi világszemléletével céljában mindig az emberiségben kialakuló élet, társ és sorsközösségeket állítja, tehát a családot, a népet, a nemzetet, a nemzetközösséget, az emberiséget; minden másban eszközt lát ezeknek az emberi közösségeknek a szolgálatában.

Az anyagi élet alá van rendelve a Nemzet erkölcsi és szellemi életének. Egyedüli célja a népi közösség erkölcsi és szellemi életszintjének emelése, nemes formálása, hogy a népi közösség minden egyes tagja tudatos részese, serkentője, őrzője és alkotója lehessen a népi közösség kultúrájának és civilizációjának. Az anyag mindig eszköz és nem cél.

Nemzetgazdálkodásunk a magángazdálkodáson alapszik. A nemzetgazdálkodásba szervesen beépített magángazdálkodás alapja a szocialista szabadgazdálkodás. Szocialista, mert az egyénre kötelességeket ró és minden ténykedésében köti őt a népi közösséghez s így kizárja a mohó, korlátlan egyéni tőkefelhalmozást és az ebből fakadó káros tőkekivonást. Szabadgazdálkodás, mert minden állampolgárnak egyenlő lehetőségeket és jogokat nyújt a nemzetgazdálkodásban való becsületes részvételre.

A nő igazi, szent és legtermészetesebb hivatását mint anya teljesíti. Az anya az otthon, a család jó szelleme, a gyermek nevelője, az érett ifjú megértő támasza és vigasza, a kenyérért harcoló családfő serkentője, a Nemzet halhatatlanságának géniusza. Bűnt követ el az a rendszer, amelyik a nőt szent hivatásától elvonja, mint munkást kihasználja és anyagi feltételek után rohanó "férfinőt" teremt belőle. Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy, ellenállóképes, ha a gyermeklármától nem halljuk meg a bölcs politikusok döngő, honmentő szónoklatait.

Célunk olyan új magyar lelki típus kitermelése, mely népi talajban gyökerezik, a nemzettudatból a nemzetönérzet, öncélúság és a nemzeti hivatástudat magaslatára emelkedett. Olyan nemzedék felnevelése, mely testben, lélekben erős, szép, nemes lelkű, becsületes, önzetlen, önfeláldozó, vallásos, maga erejében bízó, fegyelmezett, engedelmeskedni, tűrni, szenvedni, dolgozni, tanulni, hinni, önállóan kezdeményezni tud, előretörő, önérzetes, bátor, kitartó, eszményekért lelkesül, a Hazáért, a nemzetért élni s ha kell, halni is kész. A szép, jó, igaz erényei lelki összhangban építik nemes jellemét, olcsó megalkuvás helyett szívesen választja a kemény harcot, mert tudja, hogy sem ő, sem faja nem alábbvaló egyetlen nemzetnél sem és joga van az elsők sorában helyet foglalni a saját tehetségéből, kiharcolt erejéből és nem mások érdekéből és érdeméből.

A Pax Hungarica nemcsak a vezető magyar nép és a vele együtt élő népcsoportok között helyreállítandó békét, hanem a Nemzet kebelén belül gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben egyaránt általános békét jelent, így:

  • gazdasági békét, mely a munka és termelés eredményeinek hasznát arányosan osztja meg a termelés tényezői között, hogy megszüntesse a pénzkapitalizmus keletkezésének és létezésének lehetőségét és a munkásság reménytelen nyomorát;
  • társadalmi békét, mely nem ismer kiváltságos osztályokat: feudális, klerikális és liberális tőkés uralmi osztályt; felső, közép és alsó osztályt, hanem a dolgozók egységes szocialista közösségét;
  • földbékét, amikor a föld a paraszt felelős tulajdonában és felelős megművelésében van és munkájának eredménye és gyümölcse a paraszt családjának és nemzetünknek közös hasznát biztosítja;
  • politikai békét, melyben nem önző pártérdekek vezetik félre a politikai nemzetet, hanem amelyben egyetlen politikai vezérgondolat (a Nemzet boldogulásának biztosítása a többi európai népek közösségében) irányítja a közösséget.

A Hungarizmus államépítésének célja: az iparral rendelkező, magas fokon álló magyar nemzetiszocialista parasztállam megépítése. A parasztállam alapja a faluközösség erkölcsi, szellemi, anyagi rendje.

Mit akarnak a hungaristák?

1. Az alkotmányosság, a nemzeti szuverenitás és a (valódi) jogállamiság helyreállítását:
  • a Szentkorona kiállítási tárgyból váljék ismét a magyar államiság és szuverenitás megtestesítőjévé;
  • az 1945 óta felfüggesztett ősi alkotmány és államforma visszaállítását, az alkotmányosság szüneteltetése alatt hozott valamennyi törvény és nemzetközi szerződés felülvizsgálatát;
  • kétkamarás parlamentet, ahol a szellemi és tudományos élet 100 legkiemelkedőbb alakja alkotja a felsőházat (tanácsadó testület), a hivatásrendek és a nemzetiségi önkormányzatok által delegált küldöttek pedig a képviselőházat (érdekegyeztető és érdekképviseleti testület, valódi és teljes körű népképviselet);
  • a független, alkotmányos Magyarország ne vállaljon jogfolytonosságot és felelősséget az 1945 óta fennálló rendszerek adósságaiért, lévén az ország a felvett tőke többszörösét fizette már vissza, másrészt, a bukó rendszer adósságaiért az új nem felelhet;
  • méltányos és igazságos nemzetiségi törvényt (kulturális autonómia, a nemzetiségi iskolák és intézmények irányítása a nemzetiségi önkormányzatok feladata);
  • törvény előtti egyenlőséget, a faji vagy vallási hovatartozás ne lehessen többé kibúvó a a felelősségre vonás alól;
  • független, semleges (NATO, EU és WTO mentes) Magyarországot!
  • 2. Erkölcsi és szellemi megújulást:
  • a kommunista és a demokrata rendszer alatt elkövetett bűnök (pl.: 1956 óta 6,5 millió abortusz) kivizsgálását és az elkövetők felelősségre vonását;
  • az abortusz bűncselekménnyé nyilvánítását és szigorú üldözését;
  • erkölcsi relativizmus helyett Krisztusi erkölcsöt;
  • a magyar szellemi és kulturális élet megtisztítását a vallás- és nemzetellenes elemektől;
  • a törvények a dolgozó nemzet tagjait, ne pedig az élősdi, bűnöző elemeket óvják. Az igazságszolgáltatás helyeztessék erkölcsi alapokra (szemben a mai "törvényes, de nem etikus" gyakorlattal), a szankciók legyenek szigorúak, igazságosak és elkerülhetetlenek.
  • 3. Az ország védelmi képességeinek helyreállítását:
  • operett-hadsereg helyett általános hadkötelezettségen alapuló honvédséget, amely képes megvédeni az ország határait;
  • minden hadköteles korú férfi számára kötelező fegyveres vagy (alkalmatlanság illetve lelkiismereti ok esetén) honvédelmi munkaszolgálat.
  • 4. Átlátható, minden állampolgárra kiterjedő nyugdíj és egészségbiztosítási rendszert:
  • a biztosítás a szolidaritáson és a nemzeti kockázatközösségen alapuljon, abból vagyoni helyzete, egészségi állapota miatt kizárni senkit se lehessen;
  • a biztosítottaknak a járulékokon felül ne kelljen fizetniük az egészségügyi szolgáltatásokért;
  • munkaképtelen (rokkant, magatehetetlen) személyek biztosítását az állam állja;
  • a nyugdíj-jogosultság ne kor, hanem a munkában eltöltött évek függvénye legyen;
  • a főállású anyaság (anyai hivatásrend!) legyen nyugdíjjogosultság szerző jogviszony, a gyermekeiket nevelő édesanyák járulékait az állam állja.
  • 5. Az oktatási rendszer újjászervezését:
  • a hit és erkölcsoktatás kötelezővé tételét az iskolákban, nemzeti elvű, hazafias oktatást és nevelést, hogy az ifjúság, megismerve nemzetünk történelmét, kultúrkincseit, büszke és öntudatos tagjává váljon a közösségnek, szemben a mai erkölcsök, ideálok és gyökerek nélkül felnövő generációkkal;
  • koedukált oktatás helyett minden gyermek kapjon a nemének és képességeinek megfelelő oktatást (általános iskolától a középiskoláig);
  • az oktatás legyen valóban ingyenes, ne a szülők anyagi helyzete szabja meg a felnövekvő nemzedék pályaválasztását;
  • a kiemelkedően tehetséges gyermekeket az állam költségén tanítsák, külön erre a célra létrehozott intézményekben;
  • a gyengébb képességű illetve fogyatékkal élő gyermekek speciális iskolákban kapják meg a meglévő képességeik kibontakoztatásához szükséges, adottságaikhoz és helyzetükhöz szabott oktatást;
  • a szellemi, erkölcsi nevelés mellett az ifjúság megfelelő testnevelése (iskolai és tömegsport);
  • az országot a diploma megszerzését követő 10 éven belül elhagyó értelmiségiek legyenek kötelezve oktatásuk költségeinek visszatérítésére az államnak;
  • a tanító rend részesüljön a munkájához méltó erkölcsi és anyagi megbecsülésben.
  • 6. Pártok nélküli, szerves nemzeti társadalmat:
  • pártoskodás helyett a helyi civil-társadalom megerősítése (egyesületek, klubok, stb.);
  • ne párttagkönyv, hanem a rátermettség döntsön minden közhivatal betöltésénél;
  • a nemzetet pártkatonák helyett a hivatásrendek által népességarányosan delegált képviselők képviseljék az országgyűlésben;
  • a társnépek (nemzetiségek) számarányuknak megfelelő képviselete az országgyűlésben (fenntartott mandátumok, amelyet a nemzetiségek önkormányzatai által delegált képviselők töltenek be);
  • a képviselők legyenek elszámoltathatóak és visszahívhatóak, szabad mandátum helyett kötött mandátum, s ez vonatkozzék a helyhatósági képviselőkre is.
  • 7. A pénzügyi rendszer gyökeres átalakítását:
  • a nemzeti valuta fedezete a nemzet munkája (a forgalomban lévő jószágkészlet és szolgáltatások);
  • a kétszintű bankrendszer a Jegybankból és a megyei Takarékbiztosító Szövetkezetekből álljon (amelyek a helyi megtakarításokat, tb-járulékokat, élet és vagyonbiztosításokat kezelik, s az így keletkező tőkét helyi vállalkozóknak, gazdálkodóknak helyezik ki, törvényileg maximalizált - legfeljebb 2-4%-os - kamat mellett);
  • a Jegybankon és a Takarékbiztosító Szövetkezeteken kívül az országban más bank vagy biztosító ne működhessen.
  • a tőzsde bezárását, államilag meghatározott ár- és bérszínvonalt;
  • átlátható és igazságos adórendszert, valódi közteherviselést.
  • 8. A nemzeti ipar és munkaerő védelmét:
  • minden olyan termék behozatalának megtiltását, amelyből az igények hazai forrásból is fedezhetők;
  • a nemzeti munkaerő védelmében a bevándorlás megállítását, a rendszerváltás után kiadott állampolgárságok felülvizsgálatát.
  • 9. A tulajdonviszonyok rendezését:
  • a közművek (víz-, csatorna-, áram- és gázszolgáltatás) kerüljenek azon helyhatóságok tulajdonába, amelyek területén fekszenek, s amelyek lakossága azokat használja;
  • külföldi magán és jogi személy Magyarországon termelőeszközöket ne birtokolhasson (sem földet, sem üzemet, gyárat);
  • azon iparágakban, ahol a nagyüzemi gyártás kikerülhetetlen, a nagyüzemek, gyárak kerüljenek az ott dolgozók tulajdonába (munkahelyhez és nem személyhez kötött tulajdon), a keletkezett nyereséget (a fejlesztésre és amortizációra szánt rész elkülönítése után) igazságos arányban osszák fel a dolgozók között;
  • mindenféle tőkés társaság (RT, Kft., stb.) megszüntetése, a tulajdon nevesítése, személyhez kötése;
  • családi mezőgazdasági vállalkozásokat a vármegyényi TSZ-ek és tőkés agrár cégek helyett, változatosságot, a monokultúra helyett.
  • 10. A kézműipar újraélesztésével, az emberi munka felértékelését a tömeggyártással, automatizálással és az egyszer használatos cikkek kultuszával szemben.
  • Minden közösségnek (falu, városrész, kerület), legyenek meg a saját iparosai, akik a helyi lakosság szükségleteit elégítik ki és helyi embereknek adnak munkát, s így felelősséggel tartoznak a közösségért, amelynek maguk is szerves részei. A hivatásrendeken belül a céhek újraélesztése (szakmai érdekképviseleti és minőségbiztosító köztestületek).
  • 11. A demokraták által kihalásra ítélt falvak újranépesítését.
  • A XIX.-XX. században a városokba áramlott népesség arra vállalkozó részét (földjuttatás és megfelelő képzés, támogatás mellett) vissza kell telepíteni a falvakba.
  • Élhetőbb, emberibb léptékű közösségeket a lélekromboló, atomizáló betondzsungelek helyett!
  • 12. A környezet és az ember elsőbbségét a rövid távú profittal szemben:
  • a termelés minden költségét az viselje, aki a hasznát szedi, ne háríthassa azt át az államra vagy a helyi közösségre (veszélyes hulladék lerakás, lég- és vízszennyezés);
  • az egyszer használatos cikkek, fölösleges csomagolóanyagok helyett tartós használati cikkek, friss (vagy újrahasznosítható, illetve biológiailag lebomló anyagba csomagolt) élelmiszerek;
  • vegyszer, mesterséges színező, tartósító és adalékanyag mentes természetes élelmiszerek előállítása;
  • a vegyszereket nem használó, környezetet nem károsító biogazdálkodás előtérbe helyezése;
  • az alternatív energiatermelés (geotermikus fűtés, szél- és napenergia, biogáz, biodízel, stb.) támogatása, új energiaforrások és energiakímélő technológiák felkutatása;
  • a közösségi közlekedés fejlesztése (vasútbezárás és BKV-csőd helyett), a városok autó forgalmának fokozatos csökkentése.
  • Céljainkat törvényes úton, a felvilágosítás szellemi eszközeivel és az igazság erejével fogjuk elérni. Olyan élhető és mind ökológiailag, mind társadalmilag fenntartható, erős erkölcsi és szociális alapokon nyugvó nemzeti államot kell építenünk, amelybe nem csak mi és elszakított testvéreink, hanem az országcsonkítás folytán az utódállamokba került társnépeink is visszavágynak, s így a gazdasági, társadalmi, politikai, föld- és munkabéke nyomán helyreállhat a nemzetiségi béke is, beteljesedhet a Pax Hungarica: magyar béke a Kárpátok-ölelte Duna-medencében!

    Összeállította: Domokos Endre János